HTML

Kövesd a blogot Facebook-on is!

Zene füleimnek...

A blogon szereplő bejegyzések NEM KRITIKÁK! Úgy gondolom, a kritikákat hozzáértő emberek írják, én pedig nem vagyok kritikus, és ez a blog sem egy kritikai blog! Ez egy naplószerű blog, személyes gondolatokkal, történésekkel... Ha nem tetszik, amiket írtam, csak úgy, saját szórakoztatásra, akkor keressetek olyat, ami tetszik, és ne álljatok le szitkozódni, sértegetni, trollkodni. Köszöntem... Akik viszont a zenék miatt jöttek, és nem piszkálódni, azoknak üdv itt, és jó böngészést, zenehallgatást. =) ---------------------------------------------------------------------------------------------------Kedvenc vagy épp "nemkedvenc" albumaim gyűjtőhelye - egyszóval minden, amit valamikor, valahol hallottam, és amiről majd viszonylag röviden, nem túlragozva, kertelés nélkül majd jól megmondom a magamét. Ne lepődjetek meg egy-egy albumon, hogy mit keres itt: utálok úgy leszólni egy bandát, hogy nem is ismerem a zenéjüket... Ennek nem vagyok híve... Egyébként - mint ahogy hamarosan ki is fog derülni, ha tovább böngészel - leginkább a rock, metál műfajban, valamint ezek alműfajaiban kalandozom majd (néha lehetséges, hogy becsúszik 1-1 olyan lemez, aminek nem sok köze van ezekhez a műfajokhoz, de ha tetszik, akkor mindenképpen fogok ilyenekről is blogolni) A bejegyzésekben pirossal kiemelt trackekre felhívom figyelmeteket, mert nekem nagyon tetszenek. Hátha másnak is. Minden albumot pontozok 1-10es skálán, kiemelve az általam legjobbnak vélt dalt. Jobb oldalt különböző szempontok szerint böngészhettek is a bejegyzések között, valamint összegyűjtöttem néhány hasznos és érdekes linket is, ezeket is érdemes meglesni. :) Nem vagyok szakértő, se újságíró. Ezek kizárólag csak egy zenebolond firkálmányai az általa hallgatott/hallott albumokról - szigorúan szubjektíven. --------------------------------------------------------------------------------------------------- Ha letöltés miatt tévedtél be, akkor csalódni fogsz: itt nincsenek letölthető albumok, és nem is lesznek. ----------------------------------------------------------------------------------------------- Az előadókkal illetve a megjelenésekkel kapcsolatos háttérinformációk forrása az előadók hivatalos oldalai, valamint a magyar és angol nyelvű wikipédiás oldalak. --------------------------------------------------------------------------------------- A blogot indítottam: 2010.07.27.

Heti toplistáim, új dalokkal:

(katt a képre)

weekly_top.jpg

Online látogatók száma:

Véleményezett albumok

Előadó, kiadó, év, nemzetiség, műfaj, értékelés

Címkefelhő

Kommentek

  • Slepy: Nekem is a Halo On Fire a kedvencem erről az albumról. :) (2017.06.09. 20:55) Metallica - Hardwired… to Self-Destruct (2016)
  • **Valcsa**: @Jurancsik Eszter: No igen, lassan már sajnos erről lesz híres a Nightwish, hogy minden énekesnőjüknek ilyen látványos módon kötnek útilaput a lábára... :/ Floor helyében én ezek után már nem lennék... (2016.11.23. 17:26) Nightwish - Once (2004)
  • Spectroli: Most nem értek egyet veled. A TNotB a kemény zene, egyik legnagyobb mesterműve. (2016.11.23. 17:10) Iron Maiden - The Number of the Beast (1982)
  • Jurancsik Eszter: @**Valcsa**: Felhagytak, amikor Anette-t kivágták a csapatból (véleményem szerint ugyanolyan gusztustalan módon, mint Tarját, csak kisebb hajcihővel...). Anette szólómezén bebizonyította, hogy tehet... (2016.11.23. 17:10) Nightwish - Once (2004)
  • **Valcsa**: @Jurancsik Eszter: Ez teljes mértékben így van. Kettejük hangja nagyon különböző, ezért sem értettem, miért kell erőltetni, hogy Anette régi Nightwish dalokat énekeljen... :/ Valljuk be, Tarja azért... (2016.11.22. 10:33) Nightwish - Once (2004)
  • Jurancsik Eszter: Sajnos annak idején Tuomas agyszüleménye volt, hogy Anette énekeljen Tarjás dalokat is. A gáz csak annyi, hogy Tarja operaénekesnő, Anette pedig más képzettséggel rendelkezik. Szép hangszíne van, és... (2016.11.22. 10:28) Nightwish - Once (2004)
  • Figy L M 1 ideYEeeah: A Lost In Forever hatalmasat szól. Nálam első hallásra átjött. :-) (2016.11.14. 20:51) Beyond The Black - Lost In Forever (2016)
  • **Valcsa**: @FigyL.M. 1 ideYEeeah: Mindenképpen. :) (2016.10.21. 14:34) Pokolgép - Metálbomba (2016)
  • Figy L M 1 ideYEeeah: @**Valcsa**: Pedig a Rudán-korszakuk a legjobb. :) Ajánlom figyelmedbe ízlelgesd azt is. Megéri ráfordítani az időt, és majd rájössz hogy eddig mit hagytál ki. De még nem késő. :) (2016.10.21. 14:32) Pokolgép - Metálbomba (2016)
  • **Valcsa**: @FigyL.M. 1 ideYEeeah: Reméltem, hogy a "Hol van a szó"-t nem fogod kihagyni a linkelésből. :) A Rudán-korszakból ezt az egy dalukat ismerem, de ezt szeretem is. :) (2016.10.21. 00:14) Pokolgép - Metálbomba (2016)
  • Utolsó 20

In Flames - Battles (2016)

**Valcsa** 2017.02.12. 01:12

in_flames_battles_2016.jpegAz In Flames is egyike azoknak a csapatoknak, akiknek a létezéséről persze már jó ideje tudok, mégis eddig valahogy elkerült a zenéjük. Anno persze egy-két számukat hallottam, de (egyetlen kivételtől eltekintve - ami egyébként egy másik zenekarral készült közös dal volt) nem voltak soha olyan hatással rám, hogy azon nyomban elfogott volna a vágy, hogy márpedig meghallgassak kompletten tőlük egy albumot is. Hát, ez most év elején változott. :)
Az In Flames egy svéd melodic death metal zenekarként indult anno - mára már jelentősen módosult a stílusuk, inkább alternatív/modern metalt játszanak. A zenekar 1990 óta létezik, Jesper Strömblad gitáros/dobos mellékprojektjeként jött létre, aki akkoriban a Ceremonial Oath-ot tekintette elsődleges zenekarának, az In Flames-szel pedig azokat az ötleteit tervezte megvalósítani, amik a Ceremonial-ba már túl dallamosak lettek volna. '93-ban Strömblad végül kilépett a fő zenekarából: egyrészt "zenei nézeteltérések" miatt, másrészt hogy kizárólag az In Flames-re koncentrálhasson ('95-ben egyébként maga a Ceremonial Oath zenekar is megszűnt, aztán 2012-ben támasztották fel újra, és jelenleg is aktív - Strömbladdal a basszerosi poszton, aki időközben 2010-ben kilépett az In Flames-ből).
Strömblad '93-ban el is kezdte projektjét zenekarrá bővíteni: ekkor került be Glenn Ljungström gitáros és Johan Larsson basszusgitáros, kezdetben ők hárman alkották az In Flames első hivatalos felállását, ma viszont már egyikük sem zenél a csapatban. Első lemezszerződésüket a Wrong Again Records-szal kötötték, amit aztán 1994 augusztusában debütálólemezük, a Lunar Strain megjelenése követett. Ekkor már Carl Näslund is tagja volt a csapatnak, mint ritmusgitáros (igaz, csak 1 lemez erejéig: ő ugyanebben az évben már szakított is a zenekarral). Mivel állandó énekesük ekkor még nem volt, így a Dark Tranquillity énekesét, Mikael Stannét kérték fel session énekesnek a zenekarba, aki készséggel ki is segítette a srácokat, és a dalszerzés feladatát is magára vállalta.
Az In Flames az elsők között kezdte a melodic death metal műfaj alapköveit letenni, sokáig az egyik legsikeresebb képviselői voltak a műfajnak. Fennállásuk ideje alatt eddig 12 nagylemezük jelent meg (legutóbb a szóban forgó "Battles"), utóbbi kiadványaikon már elég erősen érződik az új, modern metal irányvonaluk.

Megjelent: 2016.11.11.

Tagok:

Anders Fridén (ének)
Björn Gelotte (gitár)
Niclas Engelin (gitár)
Peter Iwers (basszusgitár)
Joe Rickard (dobok, dob programozás)

Tracklist:

01. Drained
02. The End
03. Like Sand
04. The Truth
05. In My Room
06. Before I Fall
07. Through My Eyes
08. Battles
09. Here Until Forever
10. Underneath My Skin
11. Wallflower
12. Save Me
13. Gratest Greed (Bonus Track)
14. Us Against the World (Bonus Track)

Azt azért be kell valljam, hogy a Pendulummal készült "Self vs Self" c. dalukat anno nagyon szerettem, és igazából emiatt emlékszem rájuk, ez nagyon megmaradt bennem. :) Aztán nem olyan rég beléjük futottam youtube-on, mikor a Weekly rovatomhoz keresgéltem új videoklippeket. Nekik meg épp volt. Aztán megnéztem/hallgattam, és hát... hűha. o.O Sokkal-sokkal jobbak, mint amilyenre emlékeztem (meg mint amilyenek anno voltak - persze ezzel nyilván sokan tudnának vitatkozni, de én személy szerint így látom/hallom).
Viszont az is igaz, hogy én totálisan "szűz füllel" hallgattam őket, elvégre még komplett In Flames lemezhez nem volt szerencsém, fogalmam sincs, pontosan milyenek voltak ők anno, szóval ez az értékelésem hasonlítási alap hiányában mindenképpen kifejezetten csak ennek az 1 albumuknak fog szólni.
Mint ahogy a számlista kijelölésén is látszik, a lemez elejére kerültek fel azok a dalok, amiket leginkább szerettem. :) Már rögtön a kezdés is elég erős, a szolid, sejtető bevezető után a Drained verzéje előtti riffel jól odacsapnak, aztán meg kapunk egy olyan dallamos és fülbemászó refrént, hogy csak pislogunk, mint hal a szatyorban - majd ismét beindul a vadulás. (Ez nagyjából a lemez és a dalok egészére jellemző - mintha egy bő háromnegyed órás érzelmi/hangulati hullámvasútra fizettünk volna be: egyszer lágyabb, dallamosabb, máskor meg jön az üvöltés, a dobokat nem kímélő püfölés és az erőteljes gitárriffek.)
Ezt követi a The End. A fent már említett, Pendulummal közös daluk után ez volt az első In Flames dal, ami igazán megfogott. Pörög és zúz, ahol kell, ezzel tökéletes összhangban pedig megvan a dallamossága is a dalnak. Nagyon profi, szerettem.
A Like Sand nyitánya tökéletesen betalált nálam. Kicsit a Sixx A.M. jutott erről eszembe, akiket egyébként szintén hallgattam a közelmúltban, és várható egy albumajánló tőlük is. :) No nem mintha maga a dal nem lenne kifogástalan: engem az effektezések sem zavarnak, mindaddig, míg ilyen komplex, tökéletesen komponált modern zenék születnek (megtartva a kellő súlyt is a zenében), mint amilyen ez is. Egyik legnagyobb kedvencem lett az albumról.
A klip megjelenése idején lett napjában legalább ötször meghallgatandó muzsika nálam a The Truth. Az egyszerű kis kórusos belépők teljesen felbolygatják a dalt, új ízt csempészve bele, a refrén ritmusáról meg ódákat tudnék zengeni (ahogy még számtalan hasonló, kifejezetten tetszetős zenei megoldásukról az albumon).
Az In My Room egy újabb oldalukról világítja meg a csapatot, ami talán a régebbi korokat idézheti, legalábbis a verzék szerintem mindenképpen (egyébként meg több helyen is felfedezhetőek a régi In Flames hangzásvilág nyomai, talán emiatt majd mégiscsak kicsit magukhoz közelebb állónak fogják érezni a fanyalgók is ezt a lemezt). A dal végén hallható egy kb. félperces, elég profin összehozott szóló is, ami tovább növeli a tetszési indexet. :) A refrén meg szintén bejövős (szinte az összes dalukban sikerült elég fogós refréneket kreálniuk), úgyhogy nem kérdés, hogy ez is sokszor újra-hallgatós lesz nálam. :)
Még a Before I Fall is a szeretem-dalokhoz tartozik, bár az is igaz, hogy az intrójában felcsendülő dallam is nagyban hozzájárult ehhez. 
A Through My Eyes-ban már igencsak kilóg a lóláb: a verzék jócskán diktálják az iramot, az agresszívebb scream vokál is befigyel. Én ebben a formában személy szerint ennek híve nem vagyok, viszont a bridge pl. kifejezetten tetszett - kár, hogy csak ennyi.
A Battles is egészen jó, így hát még ezt is kiemeltem - ez viszont már szerintem kicsit átbillent a túloldalra, és túl populárisra sikerült. Ez persze az értékeiből nem von le, ilyen is kell néha, úgyhogy jöhet. :)
A Here Until Forever-ben a csapat a lírikusabb énjüket bányászta elő. Nem rossz ez sem, de számomra a lemez többi dalának fényében ez eltörpül.
A Wallflowert még mindenképpen meg kell említeni. 7 perces ez a szerzeményük, zömében instrumentális, de még így is annyira fogós, hogy ezt a 7 percet sem éreztem ennyinek... o.O Szerintem zseniális lett, sok ilyet szeretnék még hallani tőlük. Mindenképpen a lemez egyik (ha nem A) csúcspontja volt ez a track.

Végezetül: nem is tudok már mit mondani. Nem érdekel, hogy mennyire adták el magukat egyesek szerint vagy mennyire lettek kommerszek... Míg nem tucat és nem sablon, amit csinálnak - és számomra egyelőre rohadtul nem azok -, én addig nagyon fogom bírni, amit ők csinálnak. Le lettem nyűgözve, sosem gondoltam volna, hogy nekem egyszer az In Flames ilyen szinten elnyeri majd a tetszésemet. :) Sajnálom a régi rajongókat, és azokat, akik csalódtak bennük, én viszont kifejezetten örülök a stílusváltásuknak, ez a dallamos-elektronikus, ugyanakkor kellően súlyos riffekkel és odacsapós dobritmikával, helyenként üdítően karcos vokálozással nyomuló zenekar sokkal közelebb áll hozzám, úgyhogy én személy szerint bízom benne, hogy megmaradnak ezen a vonalon.

...és ismét bajban vagyok, hogy melyiket ajánljam a sok remek szerzeményük közül...
Mindenképpen az első hatból fogok választani... Erősen vacillálok a The End, a Like Sand és a The Truth között... Ugyanakkor ott az In My Room is, amit akár a régi In Flames rajongók is újra magukénak érezhetnek kicsit...
No, hát legyen ez, mivel napestig itt ülhetnék, akkor se tudnám eldönteni, hogy melyik tetszik leginkább, mert a fentiek közül mindegyiket ugyanúgy imádom. :)

In Flames - The Truth

 

Eddig megjelent klippes dalok:

Akár túlzásnak is tűnhet, de nem az: tényleg ennyire odáig voltam ezért az albumért. :) Jár a tízes.

10/10

Bővebben:

http://www.inflames.com/

https://www.facebook.com/inflames/

Címkék: 2016 10* modern metal alternativ metal ¤Nuclear Blast¤ ¤Eleven Seven Music¤ [svéd] |blog 2017| #In Flames#

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://zenefuleimnek.blog.hu/api/trackback/id/tr4512249830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.