A koliban nagyon sokat hallgattam ezt az elmúlt fél év során. Ha valami beadandót kellett csinálnom, vagy másoltam valamit, biztosan bekapcsoltam. :)
Nagyon bejön ez a hangulat, amit az Ensiferum kelt a zenéjével. A '95-ben, a finn fővárosban alakult banda (saját állításuk szerint) "hősies folk metált" játszik - ez nem csak hangzásban, és a dalaikban, de a borítóikon is visszaköszön, emellett pedig a csapat neve latinul "kardhordozót" jelent, ami szintén ezt a tényt hivatott alátámasztani.
Klasszikus heavy metál műfajra építkeznek, ehhez járulnak még hozzá a dallamos gitárjátékok, az ének és egyéb effektek. A Victory Songs a csapat harmadik stúdióalbuma, amit még Meiju Enho billentyűssel készítettek, ám ezután az egykori alapítótag elhagyta a csapatot, így mára már csak Markus Toivonen énekes-gitáros maradt az eredeti felállásból.
Ez egy elejétől végéig élvezhető album - feltéve, ha nem riadunk vissza a számokban elég gyakori harsh vocaltól.
Tracklist:
01. Ad Victoriam
02. Blood is the Price of Glory
03. Deathbringer from the Sky
04. Ahti
05. One more magic Potion
06. Wanderer
07. Raised by the Sword
08. The new Dawn
09. Victory Song
A kedvenc track:
Ensiferum - Wanderer
Úgy 1:16-tól annyira király ez a feszített, dübörgő, mély elektromos gitár hangzás, hogy szinte magam előtt látom, ahogy a harcban nyomulnak előre megütközni az ellenséggel, és dobognak a lovak patái, és... *.* Jó, befejeztem... :D Inkább hallgassátok, és megértitek. ;P
Osztályzat: 10/7,5
Kommentek