Még csak 9 nap telt el a legutóbbi bejegyzésem óta, de azóta rengeteg minden változott. A magánéletem is zűrös most "kissé" (anyumnak volt egy elég komoly műtétje, így most amit csak tudok, én intézek helyette, másrészt pedig párommal sem vagyok már együtt, 7 év után, ami érthető módon megvisel...), emiatt valószínűleg ritkábban fognak érkezni mostanában a bejegyzések, mint ahogy az utóbbi időben megszokhattátok - nem szerettem volna rinyálni, meg "szennyest teregetni", de gondoltam, tudatom a hallgatásom okát. A blog mindenesetre megy tovább, még ha nem is olyan ütemben, mint eddig. De majd igyekszem...:)
A blog ügyében is történt némi változás: rohamosan elkezdett nőni a facebook-oldalunk kedvelőinek száma. :) Hamarosan elérjük a 100 tagot (mire a bejegyzésem végére értem, már át is léptük a 100-at...o.O), amit nagyon köszönök, és örülök, hogy ennyien szeretitek a blogot, és a zenéket, amiket ajánlok. :) Bízom benne, hogy később sem csalódtok benne(m).
Mára egy Three Days Grace-albumot készítettem be, mégpedig a legutóbbi, idén március 31-én napvilágot látott ötödik korongjukat, a "Human"-t. Ezt már új frontemberükkel készítették el, Matt Walst énekessel (ismerős lehet a My Darkest Days-ből), aki Adam Gontier alapítótagot váltotta a zenekar élén. Adam 2012 végén beteget jelentett és kiszállt (erről bővebben a Transit of Venus albumuknál már írtam), a csapat megmaradt tagjai pedig gyorsan kerítettek is a helyére egy megfelelő embert, a basszusgitáros Brad Walst öccse, Matt személyében, aki olyannyira bevált a turnéjukon frontemberként, hogy meg is tartották, és 2014 márciusa óta hivatalosan is ő az új énekese a csapatnak.
Akik pedig jobban favorizálták Adam-et, továbbra sem kell lemondaniuk róla sem: új zenekarával, a Saint Asoniával július végén már ki is adták első, self-titled stúdióalbumukat - erről is várható majd egy lemezajánló a blogon. :)
Tagok: Matt Walst (ének), Brad Walst (basszusgitár), Barry Stock (gitár), Neil Sanderson (dobok, billentyűk, programozás, háttérvokál)
Tracklist:
01. Human Race
02. Painkiller
03. Fallen Angel
04. Landmine
05. Tell Me Why
06. I Am Machine
07. So What
08. Car Crash
09. Nothing's Fair in Love and War
10. One Too Many
11. The End is not the Answer
12. The Real You
Az utóbbi időben talán nem is volt még egy ilyen album, amit ennyiszer meghallgattam, újra és újra, anélkül, hogy akár csak egyetlen dalt is meguntam volna... (na jó, a Shaman's Harvest albuma is ilyen volt, a Silent Voice c. daluk pl. kifejezetten jótékony hatással van rám most ebben a nem túl könnyű időszakomban...) Sok kedvenc is lett róla, legelőször az "I Am Machine"-be sikerült belehabarodnom, imádom ezt a dalt, minden másodpercét. Zeneileg maximálisan megfogott, a szövege pedig csak hab a tortán - eléggé jól sikerült, meg kell hagyni...
A következő nagy kedvenc a "One Too Many" volt; mióta terítéken van nálam a lemez, azóta naponta minimum egyszer meg kell hallgatnom ezt a track-et. :) Nagyon fülbemászó a dallama is, abszolút el tudnám rádióban is képzelni (mármint valami jobbfélében, tévedés ne essék...)
Harmadikként a "The Real You"-t tudom kiemelni, ami simán tükrözheti a jelenlegi állapotokat nálam.. Mondanom sem kell, hogy az utóbbi időben állandó helyet foglal el ez a dal is a lejátszási listámon... A fülnek kellemes (a léleknek már nem minden esetben), lelkizős-érzelgős dal.
A többit pedig igazából ki is emelgettem szép pirossal a számlistán, nem is sok maradt ki. Ezeket különösen szeretem, de egyébként a teljes album nagyon jól sikerült, szívesen hallgatom újra bármikor. :)
Az Adam vs. Matt ügyben nem igazán tudok határozottan állást foglalni, számomra mindkét srác hozta/hozza az elvárt szintet, remek énekes mindkettő, de ezt az albumot valahogy erősebbnek érzem hangyányival, mint amit eddig a TDG-től hallgattam. Az is lehet, hogy a vérfrissítés tett jót nekik, vagy csak hozzám áll picivel közelebb Matt, de ez most tökéletes volt, nagyon eltalált.
Az idei eddigi 34 lemezajánlómból ez a 6. maxpontos. :)) Ha így marad az arány, év végére totál elégedett leszek... :D
Ezúttal ami számomra egyértelműen maga mögé utasította a lemez összes többi dalát, ez volt:
Three Days Grace - I Am Machine
Kommentek