Baromi hülye kedvem van, úgy minden összejött most... Itt a nyakamon az államvizsgám is, már elegem van az egészből... -.- Ráadásul azt is sikerült megérnem, hogy úgy ahogy van, lenyúlták ezt a blogötletemet (webcímet direkt nem írok, nem fogok neki ingyenreklámot csinálni...). Valami roppant kreatív elméjű személy ugyanebben a témában, ugyanilyen sablonnal, ugyanilyen kialakítással, bejegyzés-szerkezettel, 0 egyediséggel rittyentett össze egy blogot. A bejegyzések címe ugyanígy, borító ugyanígy, számlista ugyanígy, 1 kedvenc dal videóval együtt kiemelve (a változatosság kedvéért) ugyanígy... Mikor először jártam ott, konkrétan azt hittem, az enyémet nézem, szóval "csak" ennyire hasonlít... -.- 
Mindegy, büszke lehet magára. Akinek fikarcnyi kreativitása sincs, az lop azt is, nem probléma... -.- (meg előbb utóbb majd mást is fog). Pedig én sem vagyok egy nagy kreatív egyén, de tisztelem annyira a másik munkáját, hogy nem lopom el...
No de most inkább lapozok, és inkább rátérek erre az Expedícióra, amit tavaly FankaDeli (polgári nevén Kőházy Ferenc) és a "Kowalsky meg a Vegából" valamint a "Black-Out"-ból ismert, "Kowalsky" néven tevékenykedő Balázs Gyula együttes erővel véghezvitt. :) Tudom, már megint egy olyan lemez, aminek aztán végképp nem sok köze van a rockhoz... :D Viszont ez annyira, de annyira szuper album, hogy egyszerűen nem tudom megtenni, hogy kihagyom az ajánlógyűjteményemből itt a blogon. :) Besuvasztottam az "alternatív rock" műfajába, de igazából ez egy színtiszta pop/rap/hip-hop album (igaz, utóbbit csak halkan jegyzem meg, mert Fanka az egyik dalban hangsúlyozza is, hogy nem hip-hop-ot játszanak). Na jó, azért némelyik dalon halványan érződik némi alternatív rock íz is, ez sem mellékes.

"Mindig van
kéz, ami segít, ha nyújtod
a kezedet, ha úszol
vad hullámok közt,
de végül csak az ér partot, aki
önmagát győzi le."
(Mindig van)

Az a helyzet, hogy (ebből nem is csinálok titkot) ezt a lemezt kizárólag Kowa miatt hallgattam meg, mert a Kowalsky meg a Vega az egyik legnagyobb kedvencem, Kowa pedig magasan az egyik legszimpatikusabb és legjobb énekese kicsiny hazánknak, ráadásul bizonyította, hogy mennyi és milyen sokféle műfajú csapatban is hely tud állni (kezdve ugye a Black-Out-tal, ami rockot/hardrockot játszik/játszott, aztán a Mantrában is vokálozott, ami egy krisnahivő rockcsapat, no meg a "fő projektje", az alternatív rock/ funk rock Kowalsky meg a Vega csapat, most pedig az alkalmilag alakított duójuk, hip-hop/rap formációjuk FankaDelivel). A hangja, a dalai simogatnak, erőt adnak... Hát, izééé... Rajongó vagyok, nincs mese... :'D
Idegenkedtem is az albumtól Fanka miatt, az ő dalait sosem hallgattam, meg hát az ilyen fajta rap is távol áll tőlem... Aztán úgy esett, hogy a végére Fankát is egészen megkedveltem, és bizakodom benne, hogy nem ez volt az egyetlen lemez, amit együtt készítettek, mert ők bizony együtt is nagyon-nagyon jók. :)

"A becsület lassan csak egy bejegyzés a szótárból;
hogy lett ennyi ribanc, istenem, egyetlen bordából?
Mennyi mindent láttam, és mennyi mindent hittem,
és már tudom, mi az igazság, hogy: igazság nincsen.
(...) De azért mert ők ilyenek, te ne állj be a sorba,
van, mikor választani kell: tartalom vagy a forma."
(A pad)

Tracklist:

01. Szerelmes minden
02. Expedíció
03. Jöjjön, aminek jönnie kell
04. Hiányzol
05. A pad
06. Az igazság
07. Ördög nincsen
08. A bölcsődtől a sírodig
09. Kezd újra
10. Felnőttek ovija
11. Hibázni
12. Nincsen nevem
13. Vétel stop
14. Ez a mi mesénk
15. Lélekmentők
16. Mindig van
17. A 24.óra
18. Soha nem vagy magad
19. Tükör

"Próbálok adni még, nem pedig elvenni,
amit csak lehet, a jelenben megtenni.
Ess el nyugodtan, csak aztán állj is fel!
Nem elég nézni, ezt bizony látni kell!
Tegyél magadért, mástól ne várj csodát,
és majd felfogod: Isten megtalált."
(Ez a mi mesénk)

Legelőször az albumról az "Ez a mi mesénk" jött ki, és igazából első hallásra beleszerettem. Aztán kijött a teljes lemez, és így jártam szinte az összes többi dallal is a lemezen... :D
Bár nem vagyok valami buzgó hívő (hiszek én, de a magam módján), a szövegekben a vallásosság mégsem zavar, sőt, becsülendőnek tartom, mikor valaki felvállalja, hogy igenis hisz, és ennyire igényesen és szépen tudja ezt kifejezni. Ez a vallásosság a srácok több dalából is kitűnik (csakúgy, mint Kowa többi albumán).
A szövegekről is csak pozitívat tudok írni: egyszerűen tökéletesek; nem csak az albumon, zenével kísérve, de önállóan, egy kötet formájában is simán megállnák a helyüket. Változatosak, ugyanakkor kivétel nélkül fontos témákat boncolgatnak. Egyrészt hiszem, hogy ha valaki mélyen van lelkileg, akkor sokat tud töltődni ezekből a dalokból (true story... legalábbis nálam volt már erre példa...), másrészt pedig szinte mindegyik dalban van némi társadalomkritika is, mint pl. :

"Csak a Most van és a Múlt, a Jövő messze távol,
bár Isten tényleg mindent tud erről a világról,
de sokan azt gondolják, hogy nem tereli nyáját,
valami science fiction-szerű jövetelét várják.
De ahogy a közmondás őrzi: a fától az erdőt...,
itt egyre inkább tompa vagy, minél inkább felnőtt,
itt szégyellik a gyerekek, hogy játékkal a kézben,
itt az interneten vagy fenn, nem lenn a téren."
(A pad)

Zenei téren is fantasztikusat alkottak: a hangzás elsőosztályú, a különböző effektek, dallamok nagyon el lettek találva, tökéletes összhangban vannak a szöveg mondanivalójával. Maximálisan egyedinek is tartom, amit FankaDeli és Kowalsky ezen a lemezen összehozott (na jó, egyedül az "Ördög nincsen" kezdő szólamairól jutott eszembe a One Republic-féle "Apologize", de annyira, hogy már szinte vártam, hogy Timbaland mikor kezd el vokálozni... :D). 

Hát, kérem, így kell egy minden szempontból tökéletes albumot megalkotni. :)

"Ide szült a sors,
legyél az eszem-szívem, 
olyan szerepet játssz,
amit majd tőlem vársz."
(Vétel stop)

Ideje lenne már végre lezárnom a posztot, mert lassan az idézetek számával és a bejegyzés hosszúságával egyaránt megdöntöm a saját blogposzt-rekordomat... :'D
Egyébként Kowával kapcsolatban vannak híreim, amit még mindenképpen meg szeretnék osztani azokkal az ide tévedő egyénekkel, akiknek eddig még elkerülte a figyelmét: az eddigi 2 kiadott könyve után (a "Holnap előtt", ami 2005-ben és a "Jéglanka meséi", ami 2007-ben jelent meg) jön egy harmadik is, eddig úgy néz ki, augusztus 17.-én, "Csak egy ág..." címmel, ami Kowáról és a Kowalsky meg a Vega első 10 évéről fog szólni. Reménykedem benne, hogy nem csillagászati áron lehet majd beszerezni, mert engem tényleg érdekelne ez a könyv.

Most pedig a kezemre csapok, még mielőtt bepötyögnék még legalább 5 idézetet... :D (minden egyes dalból ki lehetne emelni ennyit, simán), és jön a kedvenc dal kiválasztása. Az egész lemezt, úgy ahogy van imádom, leginkább a 2., 7., 8., 14., 16., és a 17. nagy-nagy kedvenc. Legszívesebben kiemelném A 24. órát és A bölcsődtől a sírodig c. dalt egyaránt... Viszont ezek közül volt egy dal, ami az összes közül a legnagyobb hatást gyakorolta rám: mikor először hallottam, konkrétan olyan volt, mintha a könnycsatornáimnál megnyitották volna a csapot.... Nem vicc. Tényleg. Ritka, mikor egy dal ilyen érzéseket vált ki belőlem, de ennek most sikerült.

"Mert sok mindent nem lehet,
de van, amit jobb még ma szavakba önteni,
amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig.
Mer' van, amit elég, ha rejt a szív mélye,
akad, amit muszáj megosztani,
amíg van időd hozzá, a bölcsődtől a sírodig."
(A bölcsődtől a sírodig)

Fanka és Kowa - A bölcsődtől a sírodig

Köszönöm az élményt. Míg élek, kedvenc lesz ez az album.

Osztályzat: 10/10