Majdnem pontosan 1 hónappal ezelőtt, január 16.-án látott napvilágot az amerikai rockcsapat, a Fall Out Boy hatodik nagylemeze. A dalok írása erre a lemezre már azalatt is folyt, míg még a Paramore-ral turnéztak 2014-ben, a "Save Rock and Roll" lemezük dalaival. 2014 júniusban a tagok már arról számoltak be, hogy várhatóan szeptemberre el is készülnek a dalokkal, az album kiadása végül mégis csúszott: a basszusgitáros, Pete Wentz nyilatkozta, hogy a lemez megjelenését illetően nem tudják pontos menetrendhez tartani magukat, családi okok miatt: neki pár héttel korábban született meg a kisfia, Saint Laszlo (Ashlee Simpsonnal való házasságából 2008-ban már született egy fia, Bronx. Az a házasság 2011-ben válással végződött, jelenlegi barátnőjével viszont nem sokat teketóriáztak, már ami a gyermekvállalást illeti. Azt egyébként nem lehet tudni, hogy miért pont egy Árpád-házi magyar királyról kapta a nevét a gyerekük, ezzel kapcsolatban csak a "Saint", azaz "szent" szót magyarázta meg Wentz: „valahogy eszünkbe jutott a 'szent' szó, merthogy olyan türelmesen megvárta, amíg hazaértem a turnéról és csak utána született meg... illik rá a neve." [forrás: evamagazin.hu] Az más kérdés, hogy mennyire nehéz évek várnak majd a kisfiúra egy ilyen névvel a suliban... :/), és az énekes, Patrick Stump és felesége októberre várták első gyermeküket (egy kisfiút, akinek aztán a Declan nevet adták).
2014 szeptemberében megjelent a Centuries c. daluk, mint a lemez előfutára (mivel a lemezzel nem sikerült a betervezett szeptemberi dátumra elkészülniük). Novemberben érkezett a második single, a lemez címadó dala.
Tracklist:
01. Irresistible
02. American Beauty/American Psycho
03. Centuries
04. The Kids Aren't Alright
05. Uma Thurman
06. Jet Pack Blues
07. Novocaine
08. Fourth of July
09. Favorite Record
10. Immortals
11. Twin Skeleton's (Hotel in NYC)
Ilyen lemezzel sem találkoztam még eddig, ami ennyire nyüzsögne az utalásoktól: szinte mindegyik dal utal vagy egy másik dalra, vagy személyekre. A másik dalra való utalást én speciel nem tartom jó ötletnek, ettől teljesen az az érzése támad az embernek, hogy a FoB már kifogyott a saját ötletekből... (igazából épp ezek a "lopott" részletek teszik leginkább érdekessé, izgalmassá a dalaikat, vagy pedig épp ezek adják meg a dal fő ívét, így pedig nem fair, mivel az eredeti ötlet mégiscsak másé volt, most pedig ők aratják le a babérokat...)
Vegyük csak sorra, hogy melyek azok a dalok, amelyekből merítettek...
Hát szerintem a legelhanyagolhatóbb "koppintás", az az "American Beauty/American Psycho"-ban a versék alatt folyamatosan nyomatott gitárriff, ami megtalálható a Mötley Crüe: Too Fast For Love c. dalában is, 2:42-től kezdődően. Ez még annyira nem is szembetűnő. Viszont! Itt van a Centuries, amit az egész album egyik legerősebb dalának tartok, és ennek az elején szinte pofán csap minket a felismerés az intróban, hogy bakker, ezt ugyanígy én már hallottam korábban is! Velem legalábbis így történt, aztán guglizás helyett agyaltam rajta ezerrel, hogy vajon ezt honnan vették át. Aztán kiderült: Suzanne Vega: Tom's Diner c. dalából származik ez a részlet, amit a FoB dalában egy amerikai énekesnő, Lolo előadásában hallhatunk.
Tagadhatatlan a párhuzam az "Uma Thurman" c. dal és a The Munsters c. amerikai tévés sitcom theme-zenéje között is. A FoB dala igazából keresztben-hosszában erre a dalra épül, a szövegen kívül (és némi zenei módosítást leszámítva) teljesen ugyanaz, mint az említett theme...
És még mindig nincs vége! Koppintásos a "Fourth of July" is, itt az alapot a Son Lux: Lost It To Trying c. dal szolgáltatta.
Mint említettem, néhány személy is felmerült, mint ihlető. Érdekesség, hogy a zenekar fő dalszövegíróját, Pete Wentz-et a lemez nyitódalának, az Irresistible-nek a megalkotása közben (ami tulajdonképpen egy halálos szerelemről szól) a Sex Pistols fiatalon elhunyt egykori basszusgitárosa, Sid Vicious és barátnője, Nancy Spungen szerelme inspirálta. A "legenda" szerint az amúgy is viharos, se veled se nélküled párkapcsolatban élő Sid és Nancy kapcsolatának a lány halála vetett vége: Sid egy átdorbézolt éjszaka után holtan találta. Halálának körülményei máig tisztázatlanok, de akkoriban Sidet gyanúsították vele. Később Sid élete rendeződni látszott: túl volt egy sikeres drogelvonón és új barátnője is volt, aki próbálta őt a jó irányba terelni, mégis hamarosan ismét droghoz nyúlt és túladagolásban halt meg. Édesanyja később fia egyik ruhazsebében egy búcsúlevelet is talált, ami arra utalt, hogy Sid tudatosan vetett véget életének, hogy követhesse Nancy-t. Azt szerette volna, ha szerelme mellé temetik, de ez a vallási különbségek miatt nem valósulhatott meg (viszont állítólag Sid anyja fia hamvait Nancy sírjára szórta).
Az "Uma Thurman" c. dal esetén nyilván mindenki egyből kitalálja, hogy kire történik az utalás benne. :) Igen, az amerikai színésznőre, Uma Thurman-re... :D A dalban van is egy sor: "She wants to dance like Uma Thurman", amellyel a Ponyvaregény (Pulp Fiction) c. filmet idézik fel, pontosabban John Travolta és Uma Thurman táncjelenetét. Természetesen Uma beleegyezésével használja a csapat a dalban az ő nevét. (Ez egyébként vészesen emlékeztet a Duck Sauce húzására a "Barbra Streisand" c. dallal, bár nyilván a FoB dala ezerszer jobb...)
Az album címe egyszerre utal az Amerikai szépség c. filmre és az American Beauty c. Grateful Dead-albumra. A cím másik fele pedig Bret Easton Ellis regényére és az ebből készült filmre.
Emiatt, hogy egy valóságos marketingbomba ez az album, nem is igazán tudtam komolyan venni az egészet. Szerintem ez már túlzás. Úgymond "beledaráltak" mindent, kapkodnak innen oda, onnan ide, összefüggéstelen az egész - ez a része nekem nem tetszett.
Ami a dalokat illeti, vannak egészen jól sikerült darabok a lemezen, mint pl. a címadó dal, vagy a Centuries, az Uma Thurman, a Jet Pack Blues és az Immortals (ami egyébként a Hős6os c. animációs film egyik betétdala lett - mily' meglepő, +1 reklám...).
Ilyet többet ne. Máskor legyenek önállóbbak, találják ki maguktól a dalok pikantériáját, és ne máshonnan emeljék át... Ez szörnyen illúzióromboló...
Kedvencem (az album még meg sem jelent, de máris rongyosra hallgattam, és továbbra sem unom):
Fall Out Boy - Centuries
Osztályzat: 10/7
Kommentek