Ez most esélyes, hogy nem lesz egy túl hosszú poszt, mert fáradt is vagyok, meg épp olvasásból jöttem, és eléggé felhúzott a könyv vége (meg amúgy se nagyon tudok mit írni most erről a lemezről). Úgyhogy feszültség-levezetésnek most ezt az albumot választottam...
Nemrég bukkantam rá erre a zenekarra (egy ismerős linkelte ki az üzenőfalára a "My Demons" c. dalukat, amit meghallgattam, és egyből teljesen bele is szerettem).
Már így elsőre is leszögezhetjük, hogy ez sokkal másabb annál, mint amit általában rock/metál berkekben kapunk a csapatoktól: ez kéremszépen "űr-elektro-rock" :) (ne keress rá, ilyen fogalom nincs, ezt én találtam ki, épp most :D de más kategória nem jutott eszembe, amibe minden további nélkül be tudnám illeszteni a zenéjüket).
A zenekart Dustin Bates alapította (aki a "Downplay" nevű rockcsapat frontembere is), miután megszerezte villamosmérnöki PhD-jét az Ohio Egyetemen - az űrrel kapcsolatos érdeklődése is ekkortájt kezdett felerősödni.
Elhivatottságát bizonyítja, hogy különböző kutatásokat is végzett az amerikai légierőnél, valamint tanított az International Space University-n is (ISU; Nemzetközi Űregyetem).
2013-ban alapította meg Dustin a Starset-et, miután kapcsolatba került egy "The Starset Society" nevű szervezettel, és annak elnökével, Dr. Aston Wise-zal. Bates-et megkérdezték, hogy alapítana-e egy zenekart, hogy támogassa a szervezet üzenetét, tudományos és politikai kérdésekben (pl. szerintük a tudományos felfedezések jelenleg az elit némely tagja által irányítva és manipulálva vannak - többek között erre szeretnék felhívni az emberek figyelmét, a zenén keresztül).
A csapat első lemeze, a Transmissions tavaly július 8-án látott napvilágot, digitálisan és cd formájában is. A "The Starset Society" által is képviselt témákat, kérdéseket dolgozza fel az album.
(Megjegyzem, a fentieken kívül semmit sem találtam a zenekarról, vagy erről a szervezetről, szóval fogalmam sincs, hogy egyáltalán létezik-e ténylegesen is a The Starset Society, vagy csak ezzel próbáltak egyfajta titokzatos-misztikus szférát rittyenteni a csapat köré... Hát nem tudom, mindenesetre azt meg kell hagyni, elég furán építették fel ennek a zenekarnak az imázsát, és érdekes, hogy magyarul egyetlen cikket sem találtam róluk, sem a "TSS" group-ról - pedig azért zeneileg mindenképpen vannak olyan jók, hogy nemzetközileg is foglalkozzanak velük, üzenet ide vagy oda...)
Tagok: Dustin Bates (szóló ének, billentyűk), Ron DeChant (basszus, billentyűk, háttérvokál), Brock Richards (gitár, háttérvokál), Adam Gilbert (dobok)
Tracklist:
01. First Light
02. Down With the Fallen
03. Halo
04. Carnivore
05. Telescope
06. It Has Begun
07. My Demons
08. Antigravity
09. Dark On Me
10. Let It Die
11. The Future Is Now
12. The Point of No Return
13. Rise and Fall
A wikipédia szerint szokás a zenéjüket a Linkin Parkhoz, Skillethez, Breaking Benjaminhoz, Orgy-hoz és a Red-hez hasonlítani - ebben van is némi igazság, főleg a Skillet, Breaking Benjamin és a Red tekintetében (meg én még a Dead by Aprilt is hozzácsapnám a listához, mert némely tekintetben arra is eléggé hajaz - a "Halo" eleje meg pl. totál Hollywood Undead).
Az már első hallásra is világos, hogy a "cinematic rock" címke nagyon is illik rájuk: hallgatva az albumot, teljesen olyan érzésem van, mintha valami űrben játszódó mozifilmnek a soundtrackje lenne. És bakker, komolyan meg is nézném. :) Ilyen zenével - simán!
Sorban haladva a kedvencek között: a "Carnivore"-t imádom. Ezt nem kell magyarázni, hallgasd meg, és megtudod, miért. (Breaking Benjamin fanoknak különösen ajánlott.) A "Telescope" is a kifejezetten elektronikus voltában egyedi, és szerethető, kellemes dal. A fentebb már említett "My Demons" tökéletes átmenet a tempós, zúzós rockzene és az elektronikus zene között, első hallásra szerelem volt.
"Save me if I become
My demons"
A "Dark On Me" most eléggé betalált, és biztosan köze van ehhez annak a könyvnek, amit olvastam ma, és aminek borzalmasan vacak volt a befejezése, de az az igazi szívfájdítós, és "dühös vagyok az íróra, hogy ilyen kegyetlenül valóságszagúan zárta a történetet". Zseniális, ahogyan minden daluk köthető a világűrhöz, vagy valamilyen kapcsolódó témához (ha már mozi, ehhez pl. egy olyan jelenetet simán el tudnék képzelni, mint ami a Gravitáció c. filmben is volt, mikor a nő és a pasi elsodródtak egymástól, a fickó nagy valószínűséggel meg is halt - csak persze mindezt egy szerelmespárral), ugyanakkor mélyebb tartalom is rejlik benne. Ezt a dalt pl. értelmezhetjük úgy is, mintha a szeretett lény elvesztéséről szólna - úgy általánosságban. Én legalábbis így értelmeztem. A maga egyszerűségében zeneileg is tökéletes: középpontban Dustin hangja (ami nem mellesleg annyira kellemesen szól, és ez az egy lemez is elég volt hozzá, hogy megszeressem), egy zongora, némi hangulatteremtő hangeffekt és vonósok.
Nem is szaporítanám tovább a szót, térjünk rá az utolsó momentumra, ami még a bejegyzésből hátra van. Hát, azért az esetek zömében el tudom dönteni, hogy melyiket linkeljem, de most igazán megtehetné más is helyettem... :D Fogalmam sincs. Mert most tényleg 2 olyan dalt találtam a lemezen, amit totálisan és hajszál pontosan ugyanannyira imádok. Ezek pedig a "Carnivore" és a "My Demons"... De hogy továbbra se rúgjam fel a blogon kialakult rendet azzal, hogy kettőt linkelek, így most legyen ez; remek dal, bátran ajánlom bárkinek (a mögöttes tartalommal együtt...), de meghallgatandó a másik dal is, feltétlenül!
Starset - Carnivore
Osztályzat: 10/8,5
Kommentek