Most megint elkapott a Kárpátia-hangulat. :)) Ehhez persze nagy mértékben hozzájárult, hogy pár hete voltam koncertjükön, és rá kellett jönnöm, hogy van egy jó pár olyan daluk, amiket bár ismerek, de itt a blogon még fix, hogy nem írtam róluk, úgyhogy most szépen sorra fogom előbb-utóbb venni ezeket a lemezeket is. :)
Kezdem is a tavaly megjelent albumukkal, ami nem kevesebb, mint a csapat 17. kiadott lemeze. Kicsit vicces, hogy mikor koncerten szóba került a most augusztus 20-án megjelenő "Territórium" című lemezük, kicsit még ők is elbizonytalanodtak, hogy ez hányadik nagylemezük is lesz nekik... :D Őszintén: én nem is csodálkozom ezen, a zenekar őrületes tempóban komponálja és tárja a nagyérdemű elé a dalaikat, évente legalább 1 lemezt kiadnak, tele új dalokkal - ezt már én sem tudnám követni. :))
Ismételten le kell szögeznem, hogy nem vagyok "turbómagyar", nem vagyok radikális, nem azért hallgatok nemzeti rockot... A Kárpátiának nem is mindegyik nézetével és kijelentésével értek egyet (ezt később majd kicsit jobban ki is fogom fejteni), mindenesetre zenészileg nagyra tartom őket, a dalaikat is szeretem, és igen, ezt az országot is szeretem, ami a hazám. Én "csak" ezért hallgatom őket.
Megjelent: 2015.08.20.
Tagok:
Petrás János (ének, basszusgitár)
Bäck Zoltán (elektromos gitár, akusztikus gitár, vokál)
Szíjártó Zsolt (elektromos gitár, vokál)
Galántai Gábor (billentyűk, doromb)
Bankó Attila (dob)
Garamvölgyi-Bene Beáta (furulya)
Egedy Piroska (cselló)
Tracklist:
01. Prológus
02. Tartsuk szárazon a puskaport
03. Egy gúnyám, egy csizmám
04. Kisarjadt vér
05. Visszavár hazád
06. Palócok
07. Amíg csak egy magyar él
08. Csínom Palkó / Balogh Ádám nótája
09. A bánat kovácsa
10. Testünk feszülő íj
11. Csillagok, csillagok
Alapból szeretem ezt az albumot, ahogy az eddigieket is, és ahogyan a Kárpátia zenéjét, úgy összességében véve. Ami mellett viszont nem tudok elmenni szó nélkül, az a "Visszavár hazád". Kényes téma az itthonról elvándorlók ügye, viszont én úgy érzem, ez mindenkinek magánügy. Mindenki saját maga tudja, hogy miért ment el ebből az országból, és nem feltétlenül kell úgymond lelkiismeret-furdalást okozni nekik, hogy mennyire nem "hazafiak", mert elvándoroltak más országba... Attól a magyar még magyar marad. Hiszem, hogy legtöbbjük nem jókedvétől távozott ebből az országból, hanem egész egyszerűen mert nem azért tanult x évig, invesztált bele nem kevés energiát és összeget a tanulmányaiba, hogy aztán itthon szó szerint a megélhetésért küzdjön, és ugyanott tartson, mint más, mindenféle iskola nélkül (meg még ott sem, mert "túlképzett"...). Átérzem, mert én jelenleg ugyanebben a cipőben járok: diplomásként (úgy, hogy nyelvvizsgám is megvan, szóval kézhez kaptam a diplomámat) semmit sem érek itthon, a "hazámban", 3 éve alkalmi munkákból tengődöm, mert pláne egy olyan országrészen lakom, ahol normális, élhető munkahely egész egyszerűen nincs: pontosabban van, csak épp már minden valamire való munkahely "foglalt". Ha meglenne hozzá a kellő bátorságom és nyitottságom, nem csak 2-300 km-re költöznék, hanem én is mennék messzebbre is, bármennyire nem érezném jól magam más országban. Mert valamiből élni kell. És nem máról holnapra. (Megjegyzem: kint sem "könnyebb az élet", és nem a "pompa, csillogás" vakítja őket el, hanem pusztán normálisan szeretnének megélni. Emiatt én senkit nem tudok elítélni. És azt hiszem, ennyi elég is a témáról, jobb, ha nem fejtem ki bővebben a véleményemet...)
Az albumot meghallgatva ezúttal sem fog senkit sem meglepetés érni, a zenekar maximálisan hozza az eddigi színvonalat. A lemezen most is akadnak feldolgozások, mint a Csínom Palkó, vagy a Csillagok, csillagok. És persze hamisítatlan Kárpátia-dalok is. Ezek közül személyes kedvencem a címadó "Tartsuk szárazon a puskaport", és "A bánat kovácsa". A lemez legjobbja pedig számomra:
Kárpátia - A bánat kovácsa
Kommentek