Kb. 2006-ban ismerkedtem meg az 1998-ban alakult, akkor még Echo of Dalriada néven zenélő bandával. Első hallásra nem nyűgözött le se a zene (ami akkor még jóval darkosabb, death-esebb volt), és az énekesnő, Binder Laura hangját is képzetlennek tartottam - vagy csak szimplán nem tetszett... Mára viszont már teljesen megváltoztak a dolgok. Valahogy nekem úgy tűnik, hogy a sok évnyi zenélgetés/éneklés jó hatással volt Laurára is és a bandára is: teljesen összekovácsolódtak, most már kerek-egész a banda, ez az Ígéret album pedig véleményem szerint a legjobb lemezük eddig. Talán mert kezdik megtalálni a zene, az ének, és a hörgős ének közötti összhangot, egyiket sem viszik túlzásba. Kellemes hallgatni, mert bár nagyon dallamos, de mégse válik az egész gusztustalan sziruppá. Ha így haladnak, tutira az egyik kedvenc bandámmá válnak. :D
A megjelenése óta hallgatom a lemezt. És egyszerűen ha akarnék se tudnék rá rosszat mondani. Minőségi zene, ami bárhol, bármikor jöhet. Imádom, hogy ennyi féle hangszerrel dolgoznak, hogy ilyen változatos a zenéjük, és egyetlen dal sem indul el rossz irányba, amire én már azt mondanám, hogy kösz, de nem.
Ami fura, hogy eddig igazából nem volt rám különösebb hatással az együttes férfiénekese, Ficzek András, de itt jócskán felhívta magára a figyelmet: tényleg beleszerettem a hangjába, tökéletesen passzol ehhez a folkos metál vonalhoz. Teljesen hiteles az egész.
Mint ahogy a zenei stílus is folk, nem maradhatnak el a népzenei vonatkozású szövegek sem. De ezekről én nem is írnék most többet, aki ellátogat a Dalriada honlapjára, sok érdekességet tudhat meg a dalokról: http://www.dalriada.hu/index.php?menu=igeret
Amit még megemlítenék, mert engem eléggé meglepett: a 2. számban, a Hajdútáncban hallhatjuk Laurát hörögve is énekelni... Úgy emlékszem, korábban erre nem volt példa egyetlen lemezükön se (de ha majd azokat is még tüzetesebben meghallgatom, akkor úgyis írok azokról is, és vagy megerősítem ezt az állítást, vagy cáfolom). Furcsa, hisz nem ezt szoktuk meg tőle, de neki ez sem áll rosszul, nem egy nyafka lány, aki keménykedni próbál. Tetszik. :)
Aki még nem ismeri a csapat zenéjét, én mindenképpen ezt az albumot ajánlom ismerkedéshez. Ha ez tetszett, a korábbi albumok is tetszeni fognak, de talán ezzel az albummal sikerül leginkább belopniuk magukat az ember szívébe.
Úgyhogy régi és potenciális rajongójuknak is: jó hallgatást az albumhoz, nálam még valószínűleg nagyon sokáig kézközelben marad az album. =)
Köszönöm nekik az élményt.
Tracklist:
01. Intro
02. Hajdútánc
03. Hozd el, Isten
04. Mennyei harang
05. Ígéret
06. Igazi tűz
07. Kinizsi mulatsága
08. A Hadak útja
09. Leszek a Csillag
10. Leszek a Hold
11. Outro
Elég sokrétű ez a lemez. A Hadak útja talán az egyik legkeményebb dal az albumon, akár a hörgés mennyiségét vesszük alapul, akár a ritmust: feszített, pattogó, zaklatott. Valamelyest lassul a refrénnél, de a zene továbbra sem hagy pihenni. (No, nem azért nem jelöltem be, mert nem tetszene, csak ha mindegyik jót bejelölnék, akkor csupa piros lenne a tracklist :D).
A Mennyei harang is egy kiemelkedő pont számomra az albumon, de mégsem ez a kedvencem, hanem az Igazi tűz. Utóbbival (mint ahogy megtudtam a banda hivatalos honlapjáról) Hende Péter emléke előtt szeretnének tisztelegni. Ő is az alapítók egyike volt, gitárosi szerepe volt a bandában, emellett fontos, központi személye volt a csapatnak, ám 2001 januárjában, 23 évesen tragikus hirtelenséggel elhunyt.
Csatlakozom: nyugodjék békében.
Dalriada - Igazi tűz
Osztályzat: 10/10
Kommentek