Észre sem vettem, és időközben máris meghaladtam az eddig 1 év alatt blogolt albumok számát. :) Legutóbb a blog indulásának évében, 2010-ben volt 50 fölött a lemezek száma, most pedig ez a bejegyzés lesz idén az 57. - és messze még az év vége. :) Közelítünk a 200 albumhoz, az már azért mennyiség... (ez most a 187. a sorban).
No de nem szaporítom tovább a szót, gyorsan témát is váltok, hogy szóljak pár szót Deuce bemutatkozó lemezéről (ami az elmúlt néhány bejegyzés fényében viszonylag frissnek is számít).
A Hollywood Undead ex-frontembere ugyanis a bandából történő távozása után nem hagyott fel a zenéléssel, talpra állt, és bizonyítja, hogy neki bizony 9 élete van, szóval még jó ideig szereplője marad a zenei életnek: Hollywood Undead ide vagy oda.
Deuce az albumon hallható dalokat leginkább a Hollywood Undead-es "Swan Songs" albumhoz hasonlítja, azt állítva, hogy ha az a lemez tetszett, akkor ez is fog. Hát, az a helyzet, hogy nekem tetszett anno az a lemez, de a későbbi H.U.-korongokat sokkal jobbnak érzem, és igaza van, hogy némileg hasonlít a kettő, ennek ellenére mégse lettem most annyira lenyűgözve... :/ Nekem most itt túl sok volt a rap-betét, kevesebb az ütősebb refrén és vokál-belépés, és ez szinte már alig nevezhető rocknak (vagy bármilyen alfajának)... :/
Tracklist:
01. Let's Get It Crackin' (ft. Jeffree Star)
02. Help Me
03. America
04. I Came to Party (ft. Truth & Travie McCoy)
05. The One
06. Freaky Now (ft. Truth & Jeffree Star)
07. Nobody Likes Me (ft. Truth & Ronnie Radke)
08. Walk Alone
09. Till I Drop (ft. Truth & Gadjet & Veze Skante)
10. Gravestone
11. Now You See My Life (ft. Skee-Lo)
Tagadhatatlanul érződik a lemezen a Hollywood Undead utóhatása, hisz végső soron Deuce a kezdetektől fogva évekig szerves része volt a csapatnak, az ő érdeme is, hogy ilyenné vált a H.U. - nem csoda hát, ha a szóló anyaga is szinte összetéveszthető egy Hollywood-albummal. :)
A számlistát most inkább nem venném át részletesen. Leginkább három olyan dalt találtam a korongon, amit megszerettem: ezek pedig a "The One", a "Walk Alone" és a "Till I Drop", ezekre mindenképpen érdemes rákeresni, és meghallgatni. :) Úgy összességében pedig, akinek tetszik/tetszett a Hollywood Undead munkássága, nekik ez is kötelező darab, még ha némileg azért el is tér az "elődtől". :)
Ami pedig szerintem a lemez legjobb dala:
Deuce - The One
Osztályzat: 10/8
Kommentek