Ismét csak nem tudom, hogy mit is írhatnék még a Kárpátiáról, amit eddig még nem írtam, és mindenképpen kellene... Különösebben nem kell őket ajánlgatni sem, mert biztosan szinte már mindenki összefutott itt-ott a zenéjükkel. Van, akinek ellenszenves a csapat, mások meg szeretik - én igazából a zenéjükkel tök jól elvagyok, szívesen hallgatok Kárpátiát (alapjáraton békés ember vagyok, ezért nem tudok sokszor velük azonosulni... pedig még koncertjükön is voltam, nem is egyszer).
A dalaikat viszont továbbra is szeretem. Erre bizonyíték, hogy ez már a 7.lemezajánló tőlük a blogomon (és egyben a 9.albumuk a Kárpátia-diszkográfiában). Ez is ritka egyébként, hogy egy zenekar évente minimum 1 (olykor 2) albumot adjon ki. Ennek köszönhetően pedig 2003-tól, az első "Hol vagytok, székelyek?" c. albumuktól számítva napjainkra már 15 lemezzel büszkélkedhetnek, így hát nem is csoda, hogy a Kárpátia hazánk legismertebb nemzeti rock csapata...
Tracklist:
01. Lóra termett
02. Szép helyek
03. Látod, hazám
04. Isten veled
05. Piszkos Fred
06. Ballada
07. Falu rossza
08. Esküszünk, mi székelyek
09. Verbunk
10. Vadász
11. Civitas Fortissima
12. Varjúdombi köszöntő
13. Kun Miatyánk
Ez a lemez most több szempontból is tetszett.
Elsődlegesen: kicsit úgy érzem, hogy irodalomra nevel. :) Vagy legalábbis próbál. Ugyanis a "Piszkos Fred" c. dal alapja Rejtő Jenő regényei: a dalban feltűnő Tuskó Hopkins, Fülig Jimmy, Senki Alfonz, Tüskés Vanek mind-mind Rejtő-regényhősök. Megjegyzem, szerintem baromi jó kis dalt sikerült összerittyenteniük ebből. :) Imádom benne a hegedűt, harmonikát, meg hogy ilyen "kalóz-rock"-osra sikerült. :)) Nagyon jó, hogy olykor más oldaláról is bemutatkozik a Kárpátia, és rácsempésznek az új albumokra egy-egy ilyen kicsit másabb, különlegesebb dalt is. Lehet rájuk mondani akármit, de azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy csupa tehetséges ember alkotja a zenekart.
Szívemnek kedves a "Szép helyek" c. dal is. Bár másról szól, de nekem ezt juttatja eszembe: anno volt egy kedvenc helyünk tesómmal, egy erdős résszel és gyümölcsössel övezett, majdnem kiszáradt kis patak. A partján álló fák koronája mindig a keskeny kis patak fölé borultak, így még a legnagyobb napsütésben is árnyékos volt és csupa madárcsicsergés. Ide gyakran kisétáltunk, elücsörögtünk ott, és mi ezt hívtuk "A Szép Hely"-nek. :) Máshogy nem tudom kifejezni: a béke szigete volt ez nekünk. Szóval erről a dalról mindig a mi Szép Helyünk jut eszembe, ahová, mióta felnőttünk, nem is igazán járunk már ki... Kár. :(
A dalok hűek a hagyományainkhoz is: példának itt a "Verbunk", ami szövegbéli változtatások nélkül Kossuth-nótákat bújtat Kárpátia-köntösbe. Én ezt is támogatandónak tartom, nagyon szeretem, mikor népdalokat dolgoz fel, akár a Kárpátia, akár más magyar együttes, akinek a stílusától, műfajától nem áll messze ez a dolog.
A "Civitas Fortisimma" is egy érdekes pontja a lemeznek, és ez is történelmünk egy jelentős darabkáját dolgozza fel. Balogh Erika szaval a dal elején (az ő hangja mindig a Született feleségek c. sorozat Bree-jére emlékeztet, ugyanis ezt a karaktert ő szinkronizálta). Maga a kifejezés egyébként azt jelenti, hogy "a legbátrabb város". Ezt a titulust Balassagyarmat érdemelte ki: "1919. január 29-én a balassagyarmati polgárok [köztük katonák, vasutasok, és más civilek] Vizy Zsigmond százados katonáihoz csatlakozva fegyvert fogtak, s kiverték a megszálló cseheket, akik az Ipoly völgyében vezető vasútvonal megszerzésével, az alakuló Csehszlovákia határainak még délebbre tolásával próbálkoztak." (olvasható a Wikipédia "Trianoni békeszerződés" c. lapján; szögletes zárójelben saját megjegyzésem). Ez a dal is ennek a hősies cselekedetnek állít emléket, amelynek köszönhetően Balassagyarmat Magyarország része maradhatott. Balogh Erika szavalatában meg is fogalmazódik az a költői kérdés: "Hogy mi lehetett volna, ha követőkre talál! És minden város bátran sarkára áll!" No igen, lehet, hogy akkor feleennyi területet csatoltak volna el hazánktól...
Végül, de nem utolsó sorban szót érdemel még a "Kun Miatyánk". Annyira különleges és szép ez a dal...
Ez a kunszentmiklósi, kiigazított változat (a Wikipédia "Kunok" c. lapjáról; a Kárpátia is ezt a szöveget használta fel a dalban):
"Bezén attamaz kenze kikte
szenlészen szen adon
dösön szen küklön
niciegen gerde, ali kikte
bezen akomezne oknemezne
bergezge pitbütör küngön
ill bezen menemezne
neszen bezde jermez
bezge utrogergene
illme bezne al gyamanna
kutkor bezne al gyamanna
szen börsön bo kacsalli
bo cson igye tengere.
Ámen."
Az egész zenei alap is teljesen visszaadja ezt a török-vonulatát: a kunok ugyanis török nyelvű népek alkotta törzsszövetség volt a 11. században. Orosz, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket támadtak, mígnem a 13. században a mongolok támadásának köszönhetően a törzsszövetség felbomlott. A kunok egy kisebb csapata ezután Magyarországon telepedett le, és beolvadtak a népességbe.
Ez a dal tényleg nagyon szépséges, részemről köszönöm az élményt.
Abszolút mértékben elmondható tehát, hogy bár mennyiségileg a zenekar szinte ontja magából a lemezeket, mégsem megy a mennyiség a minőség rovására, sőt inkább egyre különlegesebbek, profibbak és kifinomultabbak a lemezek, amit a csapat a kezei közül kiad. Bízom benne, hogy ez a jövőben is így marad.
"Bárhol is vagy most, legyen könnyebb neked.
Búcsúzzunk: isten veled!"
(Isten veled)
Legjobb dalként többet is ki tudnék most emelni: Szép helyek, Ballada, Civitas Fortissima. De mivel ezúttal is csak 1 lehet a befutó, így ezt választottam, a szomorú témája ellenére is:
Kárpátia - Szép helyek
Osztályzat: 10/8,5
Kommentek