Iszonyat izomlázas vagyok, a tegnapi meló "enyhén" megártott - a családi gazdaságban segítettem be, ami így utólag már nem volt olyan jó ötlet, mert most se feküdni, se ülni, járkálni meg pláne nem bírok... :'D No de majd elmúlik, no rinya! :D
Ehelyett inkább írok egy villám-posztot az Anti Fitness Club legutóbbi, 3. stúdiókorongjáról.
Azt tudni kell rólam, hogy nem szeretek úgy leszólni egy bandát sem - és igazából semmi mást sem -, hogy nem ismerem, nem próbáltam stb... Így hát mikor utamba került ez a lemez, nem kerültem ki, ehelyett elkezdtem hallgatni.
"Úgy még sohasem volt,
hogy sehogy sem lett volna,
az élet úgyis megoldja,
sorsom karjaiban hordja,
megóvja."
(Lesz ami lesz)
Nekem őszinte meglepetés és pozitív csalódás volt ez az album. Már blogoltam az előző 2 lemezükről is: a srácok zenéjével még akkoriban ismerkedtem meg, mikor még csak nagyon kevesen ismerték őket, volt is néhány dal az első lemezükön, amit szerettem, és szívesen hallgattam. Aztán jött a LéleKzet, ami enyhén szólva nem nyűgözött le. Most pedig azért kicsit le lettem véve a lábamról...
"Hiába nyíltam ki őszintén dalban,
nem vagyok más, mint síron egy jégvirág a fagyban.
Hiába nyíltam ki ékes szavakban,
úgy tűnök el, mint síron egy jégvirág tavasszal."
(Jégvirág)
Tracklist:
01. Metamorphosis
02. Beleremeg a föld
03. Mennyország
04. Lesz ami lesz
05. Mennem kell
06. Jégvirág
07. Marad-e még levegő
08. Kötéltánc
09. Nincs elérhetetlen cél
10. Viszlát
11. Vezessen a vágy
"Marad-e otthonunk e Föld,
marad-e holnapunk, jövőnk,
marad-e tiszta kék az ég,
marad-e zöld, vagy minden elég?
Marad-e élhető világ,
marad-e rét, mező, s virág?
Marad-e otthonunk e Föld,
marad-e még nekünk levegő...?
(Marad-e még levegő)
Na ez a poszt most igaz, hogy rövid lesz, de telenyomom idézettel, mert ami a dalok szövegét illeti, pazarul lettek megkomponálva. Na jó, zeneileg is. Szerintem iszonyú sokat fejlődött a csapat, mintha kezdené levetkőzni az állítólagos emo-imidzsüket és egyre jobbak - mondom ezt úgy, hogy sosem voltam rajongójuk. Én csak azt tanácsolom mindenkinek, hogy mielőtt fikázni kezdi őket, hallgassa meg néhány dalukat.
"Változnak az idők,
már én is változom,
de újra meg újra összedől,
mind, mi épült egykoron.
Minden pillanat,
ó, minden rólad szólt,
mégis kicsúszott a talaj,
s csak ordítok a romok alól."
(Kötéltánc)
Kicsit túlzásnak tűnhet, de a csapat a "Viszlát" c. dalában egy második "Szomorú vasárnapot" alkotott meg. Hihetetlenül letargikus dal (de hát a halálról szól, milyen is lehetne..?), és mégis mennyire gyönyörűen van megfogalmazva a dalszöveg, és a zenei kísérettel tökéletes elegyet alkotnak.
A "Kötéltánc" leginkább a régebbi dalaikra emlékeztet, még anno az első albumról, amiket először hallottam tőlük, és amiket megszerettem, így ez a dal is kedvenc lett. Emellett pedig ami még hozzám közel áll, az a "Jégvirág", és a jövőn merengő, mélabús "Marad-e még levegő". Fura, mert ami leginkább ki lett emelve az albumról (a csapat és a média által is), a "Mennyország" nekem pont hogy nem számít annyira eget rengető alkotásnak... Úgyhogy leginkább a fenti 3-4 dalból választottam ki a (szerintem) legjobbat, ami pedig rövid töprengés után ez lett:
Anti Fitness Club - Kötéltánc
Eddig nálam magasan ez az albumuk viszi a prímet. Szerettem hallgatni, jó pár kedvenc is lett, szóval ajánlom: bárki, aki csak kicsit is kedvet érez hozzá, tegyen vele egy próbát. :)
Osztályzat: 10/7,5
Kommentek