Most épp azon töprengek, hogy már halvány lila gőzöm sincs, hogyan bukkantam rá Mike Tramp-re az internet sűrűjében... o.O De ez igazából mindegy is, a lényeg, hogy itt van. :) Meg én is. Úgyhogy hozok is erről a lemezről egy röpke ajánlót. :)
Mike Tramp egy dán énekes, aki egyébként Michael Trempenau néven látta meg a napvilágot, 55 évvel ezelőtt.
Pályafutását egy fiatalokból álló dán csapatban kezdte, velük jelent meg első lemeze is, 1974-ben. Két évvel később csatlakozott egy popcsapathoz, a Mabel-hez, szólóénekesként. A bandának 5 nagylemeze jelent meg, Dániában és Spanyolországban nagy népszerűségnek örvendtek, az akkor még az anyakönyvezett nevén zenélő Tramp-ből pedig hamar tinibálvány lett. "Boom Boom" című számukkal megnyerték a dán tehetségkutatót, ami lehetőséget biztosított számukra, hogy az 1978-as Eurovíziós Dalfesztiválon (Eurovision Song Contest) Dániát képviselve színpadra állhassanak. (Nem valami sikeresen: 20 induló közül a 16. helyet szerezték meg a döntőben.) Ezután kalandos utat jártak be, átköltöztek Spanyolországba, nevüket Studs-ra változtatták (és '81-ben megjelentettek egy self-titled albumot), majd New York-ba költöztek, ahol Danish Lions néven folytatták. Miután néhány demót rögzítettek, a zenekar visszatért Dániába, Tramp viszont úgy határozott, Amerikában marad. Itt ismerkedett meg Vito Bratta-val, akivel aztán megalapították a White Lion-t 1983-ban. Ennek a glam/heavy metal csapatnak Tramp egészen 2013-ig tagja volt, amikor is a zenekar feloszlott. Ezzel párhuzamosan Tramp '92-ben megalapította a Freak of Nature nevezetű hard rock csapatot, ami hivatalosan 2005-ig működött, de lemezeket csak '93-'94-ben adtak ki, számszerűsítve összesen kettőt.
Szólóalbumai '98-tól kezdve jelennek meg, napjainkra már 9 szólólemeznél tart (a "Nomad" sorban a kilencedik).
Megjelent: 2015.08.28.
A lemezen közreműködő zenészek:
Mike Tramp (ének, akusztikus gitár)
Søren Andersen (gitár, zongora)
Jesper Haugaard (basszus)
Morten Hellborn (dobok)
Morten Buchholz (billentyűk)
Tracklist:
01. Give It All You Got
02. Wait Till Forever
03. Counting the Hours
04. Bow and Obey
05. High Like a Mountain
06. No More
07. Stay
08. Who Can You Believe
09. Live to Tell
10. Moving On
Az elmúlt hónapokban sokszor előkerült ez az album nálam, nem is tudom, miért nem írtam még róla. :) Már rögtön a kezdés egész jól sikerült, a Give It All You Got igazából tartalmazza a rockzene fontosabb kellékeit, kellemes a ritmusa és a dallama is, szó szerint arra ösztönöz, hogy vele énekeljünk - már csak azért is, mert a szöveget sem nehéz megjegyezni, nekem már néhány hallgatás után maximális dallam- és szövegtapadásom volt (utóbbi főleg a refrénnél). :) Igazi sláger, én személy szerint megszerettem. :)
A Wait Till Forevernek a kezdő-riffje volt az, ami megfogott - no meg a szintén nagyon fülbemászó refrén. :)
A Counting The Hours volt a második nagy kedvencem a Give It All You Got után, ennél sem okozott gondot, hogy pikk-pakk bevésődjön ez a dal a tudatomba, aztán random rázendítsek napközben. :D Tudom ajánlani; a populárisabb vonalon mozog ez is (mint nagyjából a lemez összes dala), de ahhoz képest is nagyon szerethető. :)
A High Like a Mountain-ben szintén minden megvan, ami egy ilyen kaliberű albumnál alapnak számíthat, maximálisan el tudnám képzelni ezt is bármelyik rádióadón (százszor pipálná le a hazai tehetségkutatók üdvöskéi által elnyekergett friss "slágereket".... én komolyan inkább hallgatnék ilyen Tramp-féle dalokat a rádióban, mintsem tizenkettőegytucat számokat... Nem mondom, hogy Tramp annyira különleges zenét játszana, de azért össze sem lehet ezekkel hasonlítani...).
Hasonlóan szeretem még a Who Can You Believe-et is, ami talán az egyik legrockosabb szerzemény az egész albumon, főleg ami a verzét illeti. A refrénben pedig kapjuk a szokott pop-rockos hangzást és dallamvilágot. :)
Kétségkívül langyosvíz volt ez a lemez, de nem is számítottam eget rengető dolgokra Tramptől, mikor elkezdtem hallgatni ezt a cédét, úgyhogy így nem is csalódtam, egyáltalán. :) Kellemes kis muzsika, amolyan utazós zene, autóban bekapcsoljuk, és simán eldalolászunk, mígnem azt vesszük észre, hogy már el is értük az úti célunkat. :) Kedvencem nem lett, de néha azért ilyen is kell. :)
Most ezt fogom ajánlani a lemezről, bár mint ahogy fentebb is kiderült, elég sok olyat találtam az albumon, amit szerettem hallgatni. :) De talán mind közül ezt a legjobban:
Mike Tramp - Counting the Hours
Megjelent klippes dalok:
Kommentek