Nagyon vártam már az új Hollywood Undead-album megjelenését - amit először 2014 végére terveztek, de végül 2015. március 31.-én jött ki. :)
Az első kislemez (a címadó "Day of the Dead" c. dalukból) 2014. októberében jelent meg. Ezt még további 5 (!) single követte - magyarul a lemez felét simán kiadták az album megjelenése előtt. :D Persze ez a rajongóknak csak jót jelentett, elvégre legalább a megjelenésig kaptak egy kis hallgatnivalót. :)
A single-k érdekessége, hogy mindegyik kislemez borítóján egy-egy bandatag új maszkja látható (Johnny 3 Tears -> "Usual Suspects", Danny -> "Gravity", J-Dog -> "How we Roll", Funny Man -> "Live Forever", Da Kurlzz -> "Disease"). 
A magyar rajongók duplán örülhetnek, ugyanis a srácok idén nyáron, június 17-én a Budapest Parkban koncerteznek majd, az Asking Alexandria, a Motionless In White és a Bury Tomorrow társaságában.
Tagok: Daniel "Danny" Murillo (főként clean vokál, billentyűsök, ritmusgitár); Jordon "Charlie Scene" Terrell (vokál, szólógitár); Jorel "J-Dog" Decker (vokál, unclean vokál, ritmusgitár, basszusgitár, billentyűsök, szintetizátor, programozás); George "Johnny 3 Tears" Ragan (vokál, clean vokál basszusgitár); Dylan "Funny Man" Alvarez (vokál, clean vokál); Matthew "Da Kurlzz" Busek (unclean vokál, háttérvokál, dobok, ütőshangszerek).

Tracklist:

01. Usual Suspects
02. How We Roll
03. Day of the Dead
04. War Child
05. Dark Places
06. Take Me Home
07. Gravity
08. Does Everybody in the World Have to Die
09. Disease
10. Party by Myself
11. Live Forever
12. Save Me 
13. Guzzle, Guzzle (Deluxe Edition Bonus Track)
14. I'll Be There (Deluxe Edition Bonus Track)
15. Let Go (Deluxe Edition Bonus Track)
16. Ghost (iTunes Bonus Track)

A lemez durván dubstep-es nyitánya, az Usual Suspects már egyből sokaknál kicsaphatja a biztosítékot, hagyományos értelemben vett metál-fanok ne is próbálkozzanak ezzel a lemezzel, mert sikítófrászt kapnak tőle... :D Ez a lemez tipikusan olyan, hogy ízlelgetni kell, mert minél többször hallgatja az ember, annál jobban fog neki tetszeni (legalábbis saját tapasztalatom alapján...). :) Feltéve, ha hajlandó kicsit eltérni attól a fajta metálzenétől, amit a csapatok zöme játszik - ez esetben mindenképpen érdemes adni egy esélyt ennek az albumnak. A Usual Suspects pl. szerintem az egyik legjobb dal a korongon.
Ezt követi a How We Roll. Még nem tudom, melyiket fogom kiemelni a bejegyzésem végén, de ez elég erősen pályázhat rá (többnyire míg írom a bejegyzéseket, nem tudom, a végére szokott kialakulni, hogy melyiket érzem a legjobbnak, míg a blogolás alatt is még legalább 2-3szor átpörgetem a lemezt :D Na jó, ez alól kivételek a harmatgyenge lemezek, amiken 1, max. 2 olyan track van, ami igazán megfog). Ez volt egyébként a legelső dal az albumról, ami megtetszett, sokáig volt a vegyes-tracklistemen. :)
A címadó dalt is megszerettem, tipikus HU. :)
A War Child viszont sokkolt. Még mindig nem igazán tudom leírni, hogy ez a szám pontosan mi is akarna lenni... :D Inkább valami mai elektronikus popra hajaz, semmint a metál bármilyen válfajára. Viszont! (*köveket felvenni*) én ezt megszerettem. :D Charlie Scene verse-éit különösen. :) Mindenesetre ezt a track-et is csak erős idegzetűeknek ajánlom, mert a metál benne annyi, mint mackósajtban a brummogás.
A Take Me Home sem rossz, bár ez meg inkább olyan énekelhető pop-rock. Engem nem fogott meg különösebben.
A Does Everybody... nekem spec. nem tetszik. A brand new Linkin Parkra emlékeztet, úgy a "Living Things" idejéből, csak nincs olyan jó. Eljátszogatnak az elektronikával, de ezen kívül olyan sefülesefarka...
A Party by Myself-et úgyszint nem tudom mire vélni... :D Már csak egy medence mellett piálgató, medencében viháncoló, alulöltözött lufimellű csajok fenékriszálását stírölő, közben rappelő klippet kellett volna hozzá forgatni, és a zenecsatornák imádnák. Nem rossz szám, csak nem vagyok biztos benne, hogy mennyire tesz jót a csapatnak, hogy ennyire a hiphop/popra kezdtek ráerősíteni, már-már teljesen háttérbe szorítva a metal-vonalat. (Eddig is nagyon kevés volt belőle a zenéjükben, de eddig úgy gondolom, érezték a határt...)
A Live Forever is ugyanez, csak pepitában.
Kellett egy lassú dal is a korongra, úgyhogy felkerült a Save Me. Nincs vele semmi bajom, ezt is elhallgatom akárcsak a többit, de semmi egyéb...
A "Guzzle..." masszívan hiphop/rap. Röviden: nekem ez egyáltalán nem tetszett.
Az I'll be There kifejezetten egy pop dal, vagy valami retro-rock, mindenesetre - ha a szövegét nem nézzük - egészen aranyos dallama van... :D
A Let Go-val kicsit ismét feltámad hamvaiból a HU, itt már ismét kezdenek kicsit a régiek lenni, amit én személy szerint díjazok is. :) Egyik legjobb a lemezen.
No, hát én jelölgettem minden olyat, ami leginkább tetszett - egyébként maga a lemez úgy ahogy van, kellemes kikapcsolódást nyújt. Leszámítva a fentebb említett "Does Everybody..."-t és a "Guzzle..."-t, ezekről az esetek zömében továbbléptettem a lejátszót...
Ami mindenképpen indul nálam, mint a lemez legjobbja: Usual Suspects, How We Roll, War Child, Let Go. Ezek közül, amivel leginkább "körül tudnám írni" a HU zenéjét, azt hiszem, ez az. :) Ízig-vérig Hollywood Undead, szeretem...

Hollywood Undead - Usual Suspects

Szépen követi a Notes from the Underground-dal már kitaposott ösvényt, de nekem az azért sokkal erősebb volt - ott is volt "bulizós" track nem kevés, de ha csak az Another Way Out-ra gondolunk, ahhoz még csak hasonló sem került erre az új korongra, amit én spec. sajnálok... Vagy ha lassabb dalokban gondolkodunk, akkor a Lion, ami máig egyik legnagyobb kedvencem... 
Számomra ez az eddigi leggyengébb HU-lemez - attól még persze ugyanúgy szeretem a zenéjüket, és a saját műfajukban mocskosul tehetségesnek tartom őket, de ez most sajnos az előző lemezeik fényében csak ennyi pontot ért nálam... 

Osztályzat: 10/8