Negyed 11 van, én meg épp kávéval "turbózom" magam, mert még ezer a dolog, amit bele akarok sűríteni a napba... :) Hát igen, jellemző... (Ha 48 órából állna 1 nap, nekem még az is kevés lenne... :D)
Úgyhogy igyekszem is most mihamarabb végezni ezzel a bejegyzésemmel. :)
Valószínűleg eléggé rövid leszek most, ugyanis a Heartist-ról túl sokat amúgy sem lehet tudni. Egy elég "friss" zenekarról van szó, 2011-ben alakultak, Dél-Kaliforniában. 2012-ben kiadtak egy 6 dalt tartalmazó EP-t, "Nothing You Didn't Deserve" címmel (valószínűleg majd erről is fogok írni, bár EP-kről nem igazán szoktam - de kivételt teszek :) ). Időközben számos tagcserén átesett a zenekar - ahogy az az esetek zömében lenni szokott -, majd jelenlegi felállásukkal adták ki legelső stúdióalbumukat, a szóban forgó Feeding Fictiont (aminek mellesleg az a David Bendeth volt a producere, aki - többek között - dolgozott a Paramore és a Breaking Benjamin lemezein is).
Megjelent: 2014.08.12.
Tagok:
Bryce Beckley (ének)
Tim Koch (gitár)
Robby Devito (gitár)
Matt Marquez (dobok)
Tracklist:
01. What Kind of World
02. Black Cloud
03. Skeletons
04. Pressure Point
05. Ignite
06. Unbreakable
07. Legacy
08. Manipulate
09. Ready to Change
10. Set Me Free
11. Demons
Őszintén, fogalmam sincs, hogyan akadtam rá a bandára, de elég esélyes, hogy ez is youtube-on jött szembe velem, még régebben. Mindenesetre azt tudom, hogy a Skeletons volt a legelső dal, amit tőlük hallottam - és meg is vett kilóra. :) Ez inkább egy rém populáris, énekelhető, dallamos szerzemény, rádióban pl. teljesen jól megállná a helyét. (Youtube-on megtalálható ennek egy akusztikus verziója is, Bryce hangja egyszerűen lehengerlő, nagyon kellemes, órák hosszat elhallgatnám. :) )
Továbblendülve ettől a daltól, amit még nagyon megszerettem, az a Pressure Point (bár egyik barátnőm szerint, akinek mutattam a Heartist dalait, szerinte a Skeletons jobb... hát, nem tudom, nekem ez is nagyon bejövős, főleg a verse-éje ^^).
A Black Cloud is abszolút figyelemre méltó a lemezről, első hallásra megszerettem. Ha hatásokat kellene mondanom, a Linkin Park mindenképpen megemlítendő: egészen biztos vagyok benne, hogy a srácok nagyon csípik az LP zenéjét, mert ez bizony több helyen is érződik a dalaikban. :) Pl. ez a Black Cloud is eléggé emlékeztet az LP-re (de persze az is lehet, hogy csak én vagyok így ezzel). A Legacy pedig olyan, hogy akár a Linkin Park dala is lehetne (legalábbis, ami a verse-t illeti - mindenképpen). Szintén egy olyan szerzemény, ami végérvényesen belopta magát a szívembe. :)
A Ready to Change egy lassúbb, erőteljes akusztikus alapokkal operáló dal, amit egyszerűen nem lehet nemszeretni. :) Ellágyul, ott és akkor, mikor kell, de mielőtt még túlzottan ellazulnánk, odacsap - csak hogy érezzük a törődést. :)) Mindenképpen egyik kedvencem ez a lemezről.
Igazából szívem szerint az egész számlistát kijelöltem volna pirossal, mert komolyan mondom: én ezt a lemezt most nagyon élveztem. :) Abszolút az én stílusom, olyan lemez, ami egyszerre fel tud rázni és ki tud kapcsolni - sok jó albummal találkozok, de ennyire "zsáner-zenével" ritkán. :) Én mindenképpen figyelemmel követem majd a továbbiakban is a zenekart, mert nekem ez nagyon bejön, amit ők így négyen művelnek. :)
Az én legnagyobb kedvencem a lemezről:
Heartist - Black Cloud
Eddig megjelent klippes dalok:
- Pressure Point
- Manipulate (lyrics+visual)
- Black Cloud (lyrics)
- Skeletons
10/9
Bővebben a zenekarról:
http://www.heartistband.com
https://www.facebook.com/HeartistBand
Kommentek