Most már nagyon szükségem volt egy kis Green Day-re, kb. mint egy falat kenyérre. Vagyok így néha: a Green Day olyan szinten élénkítő hatással van rám, hogy az valami hihetetlen. :D Felvidít, kiűzi belőlem a fáradtságot, és nem bírom ki, hogy ne mozgassam ütemre a lábamat a zenéjükre. :D A Green Day az én drogom a rossz időkben.
Az ¡Uno! a srácok stúdiólemez-diszkográfiájának 9. tagja, egyébként pedig egy lemez-trilógia nyitórésze, mely 2012 szeptemberében látott napvilágot.
A lemez előfutára (single formájában) az "Oh Love" volt - végre egy döntés, amiben egyetértek, ugyanis szerintem ez az egyik legjobb dal a lemezről. :) Másodikként a "Kill the DJ" jött ki (na ezt most majdnem elírtam, és majdnem "Kiss the DJ" lett belőle... :D azért nagyon nem mindegy... :'D), szintén heves egyetértésem a dalválasztást illetően, ugyanis ez is egy olyan, amit megszerettem az albumról. De hogy még mely dalokat tartom igazán jónak, kiderül az alábbi számlistából: ezúttal is pirossal kijelölve a szerintem legjobb, legszerethetőbb dal, jó mazsolázgatást! :)
Tracklist:
01. Nuclear Family
02. Stay the Night
03. Carpe Diem
04. Let Yourself Go
05. Kill the DJ
06. Fell for You
07. Loss of Control
08. Troblemaker
09. Angel Blue
10. Sweet 16
11. Rusty James
12. Oh Love
A felvételek 2012 februárjában kezdődtek. A csapat énekese, Billie Joe Armstrong azt nyilatkozta, hogy úgy érzik, zeneileg most termékenyebbek és kreatívabbak, mint valaha, a dalok csak úgy áradnak belőlük, és ez a legjobb zene, amit valaha is írtak. Mivel dal van bőven, így dupla lemezt akartak előbb készíteni, de Billie Joe azt javasolta, inkább lemeztrilógiát készítsenek, ahogyan a Van Halen is tette (végül a Green Day ennél az ötletnél maradt, és valóra is váltották: 2012 végéig meg is jelent mindhárom lemezük a trilógia keretein belül). Az az ötlet pedig már egyből adta magát, hogy mivel háromtagú a zenekar, így a trilógia mindegyik darabjának borítójára jut egy-egy arc a csapatból.
Igazából ez a három pasas nem csinál egyebet, mint amit eddig is, semmi kiemelkedő nincs ezen a lemezen, nekem mégis tetszett, kellemes órákat töltöttem a hallgatásával. :) Aki egy kis kikapcsolódásra vágyik a mindennapok nyüzsgése közepette, nekik feltétlen ajánlom, terápiaként - nálam maximálisan működik. :)
Tény, hogy igazi nagy Green Day-kedvenceket nem erről a lemezről fogok említeni, mert szerintem annyira nem lett jó ez az album, mint az eddigi 2, amiről már blogoltam, de egészen jó kis hanganyagot hoztak ezúttal is össze, mindegyik dalt szívesen hallgatom, egyiknél sem volt az az érzésem, hogy tovább léptessem a lejátszómat a következő trackre. :)
Nem is maradt más hátra, mint kiválasztani a kedvencet. Ami nálam leginkább számításba jöhetett az a "Kill the DJ", a "Stay the Night" és az "Oh Love". Közülük pedig a befutó nálam:
Green Day - Kill the DJ
Bónuszként még a végére egy kedvenc feldolgozás ebből a dalból, Janick Thibault előadásában. :) A srácnak baromira Billie Joe-s hangja van (ezt ki is használja, mert csomó Green Day feldolgozása van a youtube-csatornáján, érdemes végighallgatni), ha csukott szemmel hallgatjuk a produkcióját, már-már azt lehet hinni, hogy tényleg Billie Joe énekel. :D Janick feldolgozás-videóját itt tudjátok megnézni: https://www.youtube.com/watch?v=i4P_uaBg5FM
Osztályzat: 10/7
Kommentek