Óriási előrelépés az első két kreálmányhoz képest, ez vitathatatlan.
Sokan a Depressziót nem tartják eredeti zenekarnak, úgy vélik, hogy sokat koppintottak a Tankcsapdáról. Szerintem ez nagy marhaság. Azon kívül, hogy mindkettő hazai zenekar és a műfajuk hasonló, én semmi párhuzamot nem vélek felfedezni közöttük.
Ezen a második nagylemezen már főleg érződik az a bizonyos Depresszió-stíl; a zenéjük néhol kicsit nyomasztó, amit én a dallamvezetéssel magyaráznék. Mindenesetre nincsenek valami vidám dalaik, és talán épp ezért sikerült egyre inkább meggyőzniük a magyar közönséget is arról, hogy a hazai rocktársadalomnak igenis szüksége van a Depresszióra és a munkásságukra, hisz minél negatívabb valami, annál inkább szeretjük. :)
Tracklist:
01. Hagyjatok bízni!
02. Lásd (amit neked szántak)
03. Utazó
04. Ha mennem kell
05. Adj még (édes álmokat)
06. Amíg tart
07. Itt az én időm
08. Nincs vége
09. Harcot vívnék?
10. Mindig, mindent
+ Bonus Track: Örökké
+ Bonus Track: Nem vagyok egyedül
Kedvencem az albumról: (nem sokkal előzve meg a "Lásd..."-ot :) )
Depresszió - Adj még (édes álmokat)
Osztályzat: 10/7
Kommentek