Kezdjük ott, hogy én mindig is nagyon szerettem Gabi hangját - meg anno a Megasztárban is (2004-ben, a második szériában, ahol harmadik helyezést ért el - ennek ellenére elnyerte a "legjobb női hang" címet). Személyiségileg már kevésbé... Szerintem egyáltalán nem áll neki jól ez a nagy vagánykodás, meg hogy egyszer popdívát játszik, máskor imó, aztán meg rockhercegnőnek érzi magát. Végre igazán megállapodhatna egy stílusnál, mert így csöppet sem tűnik hitelesnek...
Ez a platinaszőke haj meg... Hát szerintem ne részletezzük... :-/ A fekete ezerszer jobban állt neki.
Az album zenéi nagyon sokszínűek. Akad benne egész lírai hangvételű (Jöjj még; Megszakad a szívem), olyan, ami a Lola-féle zenékre emlékeztet (Trallala), és van, aminek már a kezdeti dallamától a régi Linkin Park számok ugranak be (Bárhogy fáj).
Az angol számával viszont nem tudok megbarátkozni... :S Kifejezetten utálom, mikor magyar énekesek más nyelven énekelnek... Bár, tagadhatatlanul az album "legrockosabb" dala a 12. track.
Tracklist:
01. Elég volt!
02. Salalla
03. Trallala
04. Türtem eleget
05. Jöjj még
06. Bárhogy fáj
07. Megszakad a szívem
08. Hallgass már!
09. Érte megérte
10. Ami a szívemen... (feat. Tomi "AFC")
11. Valami Amerika még (feat. Csipa "Hooligans")
12. Don't wanna be with You
"Mikor elment, minden álmom úgy hullt szét,
néha azt kívántam, bár ne éreznék!
Még mindig fáj -
és mégis érte megérte."
(Érte megérte)
"Ennyi szálkát hogy köhögjek fel?"
(Megszakad a szívem)
A zenei alap, a dallam, a szöveg - és a saját keserű tapasztalataim alapján ez lett a kedvencem az albumról:
Tóth Gabi - Bárhogy fáj
Osztályzat: 10/6,5
Kommentek