Ilyet se nagyon csináltam még, hogy koliból, hét közben blogoljak. :) Főleg így, hogy holnap zh-zok... :D De 3 óra közgáz tanulás után asszem kijár egy kis blogolás is. ^^ Lehet, nem leszek épp a helyzet magaslatán (máskor se mindig...:DD), mert kicsit hulla vagyok , de azért vágjunk bele. ;)
No, a Tankcsapdát ugyebár senkinek sem kell bemutatni... és rock-berkekben igazából az albumot sem - nem is nagyon akarom én bő lére ereszteni a bejegyzést, csak azért pár gondolatot mégis... Egy vérbeli klasszikus lemezről van szó a banda fénykorából. Tény és való, hogy ez más, mint a későbbiek. Szabadszájú, pörgős, odab*szós. Sok ismerősöm bírálja őket (meg nem csak ismerősök: neten is sok ilyen véleménybe botlani), hogy miért nem tudnak már ilyen zenéket gyártani - meg hogy némely szövegrészt ismételgetnek a későbbi dalaikban is. Én viszont határozottan kitartok amellett, hogy nem lettek ők azóta sem jobbak, sem rosszabbak, csak haladnak a korral, és igyekeznek mindig kicsit valami újjal meglepni a hallgatóközönséget. :) Hogy ne legyen unalmas. Mert akkor meg lehet, hogy már az lenne a baj...
Úgy 1 hónapja kezdtem megint hallgatni ezt a lemezt, de olyan volt, mintha valami teljesen szokatlant, teljesen újat hallgatnék, pedig már azelőtt is ismertem valamennyire ezeket a dalokat (de persze hozzátartozik az igazsághoz, hogy én úgy 12-13 éves korom előtt abszolút nem hallgattam ilyeneket, így utólag kell pótolnom mindent... 2001-ben, a lemez megjelenésekor pedig még csak 10 éves voltam, így vajmi kevés közöm volt még akkoriban ehhez a zenéhez (= ).
Az "Akinek látsz" az egyik legkedvencebb darab az albumról. Annyira, de annyira jó, hogy tényleg nincsenek rá szavak. Az ütem, a szöveg, a tartalom és minden nagyon a helyén van. És végre valaki, akinek nem a külső az elsődleges...
"(...) Közben a szemét techno-sztárok dalára ropja a
buta tyúkod a pasikkal, ma az egyikkel meg el, holnap a másikkal,
tényleg annyira hülye, hiába jó az eleje, hogy mire a végére érsz,
rájössz, hogy semennyi ész nem szorult bele, jobb ha
a kocsidat tele tankolod a kútnál és hazamész."
Tetszik ez a fajta társadalomkritika, a divatról, műkajáról, üresfejű műnőkről... Csak az a kár, hogy ez a mondandó pont a célcsoporthoz nem jut el. :/
A "Föld és ég"-hez nekem személyes emlékeim fűződnek. Párom idézte még anno a dal végét. Újra csak azt tudom mondani, hogy ez is a tökéletesség egyik mintapéldánya, és le a kalappal Lukács Laci szövegei előtt.
"Se a füst, se a por, se a nők, se a bor,
Se a szív, se az ész, se a terv, se a kész,
Se a nappal, se az éj, nincs semmilyen szenvedély,
Ami nálad jobban kell, és ez soha nem múlik el!"
A "Mindig péntek"-nek a szenvedélyessége tetszik (a dallam mellett, persze). Az "Ez a ház" pedig egy tipikusan ismert és közkedvelt dal a lemezről.
No de lassan be is fejezem a kiemelést, mert ezt napestig tudnám folytatni. :D
Inkább ugorjunk kicsit, jöjjön a tracklist, aztán a kedvenc. ;)
Tracklist:
01. Vigyetek haza!
02. Agyarország
03. Mindig péntek
04. Ez az a ház
05. Akinek látsz
06. Föld és ég
07. Üdvözöl a Pokol
08. A világ disco
09. Itt vannak a Tankok
10. Meg kell halnom
11. Nem ver át
12. Aki nem vak
13. Megkapod, ami jár
Hát, így kell ezt csinálni. ;)
(Igen, tudom, hogy azt írtam, hogy nem lesz hosszú a poszt, de hát így sikerült... :'D)
Albumkedvenc:
Tankcsapda - Föld és ég
(Legfőképp az emlékek miatt. Hogy már lassan 4 éve együtt vagyunk párommal, és tényleg nem múlik el - és teljesen soha nem is fog, történhet akármi. =) )
Osztályzat: 10/9
Kommentek