Először is - bár nem kapcsolódik a poszt témájához, de - muszáj nekem is reagálnom a tegnapi hírekre, miszerint 10.-ek lettek a Magyarországot képviselő ByeAlexék az Eurovíziós Dalfesztiválon. :) Nagy-nagy gratula nekik, én valahogy számítottam rá, hogy ez lesz a végeredmény. :) Külföldről nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett - egyedül azt sajnálom, hogy drága honfitársaink (akikben ezek szerint egy csöppnyi nemzeti összefogásra való hajlam sincs...) úton-útfélen hangoztatták, hogy mekkora szégyen volt ezzel indulni, és hogy az ország leégeti saját magát Malmőben. Szerintem ez volt a legnagyobb szégyen nekünk, hogy jóformán mást sem lehetett olvasni a fórumokon, vagy épp youtube-on a ByeAlexes videók alatt, mint hogy magyarok sz.rozzák a saját versenyzőjüket... Nekem sem kifejezetten kedvencem (de kezdjük ott: ki mást lehetett volna kiküldeni...? -.- giccs és sablon volt az összes), de ha már így alakult, annyira nehéz lett volna támogatni őket? Vagy legalább befejezni az ócsárolásukat...? -.- (Oké, most nem ez a téma, de ezt muszáj volt magamból kiírni... :P)
Szóóóval ezek után térjünk is rá egy röpke kis poszt erejéig a Kárpátiára (hisz róluk már sokszor írtam korábban, úgyhogy most nem részletezném). Rengetegszer hallottam már az album dalait, anno a kocsiban is állandó vendég volt nálunk ez a cd. :)
Rosszat ezúttal sem tudok a dalokról írni, akad közöttük vidámabb felvétel (pl. "Ásó, kapa, nagyharang" - ez némileg ki is lóg a sorból), szomorú (pl. "Jó lenne!") és ezúttal is felkerült a lemezre egy balladaszerű dal is ("Tábori posta"). Utóbbi dal azért is áll hozzám közel, mert nagyszüleimmel is megtörtént, hogy papám hadi fogságban volt évekig, és apukám is csak sok év elteltével látta viszont az édesapját. Szomorú dolgok voltak ezek... A világban máig folyó kegyetlenkedést továbbra sem bírom megemészteni... Hogy miért kell ez... Miért kell egymást kaszabolni pénzért, földért, hatalomért...
Hát, az ilyen szerzeményeikért (is) tisztelem én a csapatot.
"Egyszer aztán nyílt az ajtó és ott állt a vén baka,
mankójára támaszkodva, a fogságból tért haza.
Nem szóltak, csak nézték egymást, mint szerelmük hajnalán
nézte egymást némán az az ifjú és a szép leány."
(Tábori posta)
Tracklist:
01. Csak egy nap az élet
02. Magyarnak születtem
03. Jó lenne!
04. Hallottam nagy hírét
05. Barátom, mondd, merre vagy?
06. Ásó, kapa, nagyharang
07. Tábori posta
08. A Jászságban, a Kunságon
09. A világtól elzárva
10. Árpád apánk induló
11. Erdély szabad!
12. Szózat
"Jó lenne megfogni apám erős kezét,
még egyszer látni csak szigorú szemét,
jó lenne hallgatni bölcs szavait,
megfogadni mindent, amit tanít."
(Jó lenne!)
A Kárpátia "vidámkodó" dalai valahogy nem nagyon szokták belopni magukat a szívembe, a szomorúbbakat viszont annyira jól meg tudják komponálni, hogy rendre bepárásodik tőlük a szemem. A szöveg is, a dallam is... tökéletes. *-*
Arról nem is beszélve, hogy a Szózatot is mennyire jól feldolgozták, mintegy záróakkordjaként a lemeznek. Mondhatnak bármit a csapatra, a zenei munkásságuk mindenesetre elvitathatatlanul kincs a hazának.
Hogy melyik az album legjobbja... Hát, elég nehéz összehasonlítani a dalokat, hisz mindegyiket másért szeretem... De ha csak egy lehet, akkor legyen ez:
Kárpátia - Magyarnak születtem
Osztályzat: 10/8
Kommentek