Eddig még sem a csapat, sem ez a lemez nem került nálam terítékre - blogolási szempontból -, úgyhogy ideje lesz megtörni a csendet. :)
Ez a lemez is azok közé tartozik, amiket még anno, 2008-ban kaptam páromtól, akkor kezdtem hallgatni a Sum 41 zenéjét is, de igazán sosem lettem rajongójuk...
A kanadai rockcsapat 1996-ban alakult, Kaspir néven; kezdetben NOFX feldolgozásokat játszottak. A banda alapítói közül napjainkra már csak Deryck Whibley (énekes, ritmusgitáros) zenél a csapatban. Jelenleg rajta kívül még a '99-ben csatlakozott Jason McCaslin (basszusgitáros, háttérvokálos) és a 2009-ben társult Tom Thacker (szólógitáros, billentyűs, háttérvokálos) alkotja a zenekart.
Később a csapat a "Kaspir" névről átváltott a "Sum 41"-ra. Több helyen is úgy olvastam, hogy azért lett "Sum 41" a nevük, mert a csapatot az 1996-os év nyári vakációjának 41.napján alapították a srácok. Olvastam viszont olyat is, hogy nem az alapítás, hanem a névcsere idején jártak a nyári szünet 41.napján. De ez mindegy is, a lényeg, hogy nyár, meg hogy 41.nap. :)
'96 óta 5 nagylemezük jött ki, a "Chuck" sorban a harmadik.
Az album az ENSZ-békefenntartó Chuck Pelletier után kapta a nevét. A csapat épp a Kongói Demokratikus Köztársaság területén tartózkodott, hogy egy brit jótékonysági szervezet, a War Child megbízásából dokumentumfilmet készítsenek az országban zajló polgárháborúról (ez a film egyébként 2005 novemberében DVD-n is megjelent). A forgatás során harc tört ki, és Chuck Pelletier volt az, aki segített a zenekarnak is evakuálni a szállodából, egy páncélozott jármű segítségével (ugyanis ő is ugyanabban a hotelben szállt meg). A zenekar mellett 40 civilt is sikerült biztonságba helyezni az ő segítségével. Hát, egy zenekar hogyan is tiszteleghetne méltóképpen előtte, mint hogy a közelgő lemezüket róla nevezik el... :)
Tracklist:
01. Intro
02. No Reason
03. We're all to blame
04. Angels with dirty Faces
05. Some say
06. The bitter End
07. Open your Eyes
08. Slipping away
09. I'm not the One
10. Welcome to Hell
11. Pieces
12. There's no Solution
13. 88
A dalokat most nem kezdeném boncolgatni. Igazából elég kevés az olyan, ami tényleg tetszik... Hallgathatóak, háttérzenének oké, de mint már írtam: rajongójuk nem vagyok, és nem hiszem, hogy ez bármikor is változna.
Egyébként csak úgy megjegyzem, hogy a No Reason-ről nekem (legalábbis a verse első soráról, meg kicsit úgy a dal elejéről) a Linkin Park "One Step Closer"-je jut eszembe mindig, már első hallásra is. :)
Igazán különleges, "szokásostól eltérőt" nem igazán találtam a lemezen, de a 3., 9., 11. és 12-es dalt kifejezetten szeretem, úgyhogy azt az 1 kedvencet is értelemszerűen ezek közül választottam:
Sum 41 - Pieces
Osztályzat: 10/8
Kommentek