Ha már a hazai rockszíntér különleges-ségeinél tartunk, van egy zenekar, akiket mindenképpen meg kell említenünk, mert amit ők csinálnak, azt ilyen színvonalon, magyar viszonylatban nem sokan: ők a Paddy and the Rats, a "tengeri patkányok", a hazai ír kocsma-punk koronázatlan királyai.
2008-ban alakultak Miskolcon, akkor még csak 3 tag részvételével (Paddy, Joey és Vince). Később betársult Sam, Seamus és Sonny (ezen a lemezen még ő játszott, 2012-ben vette át a helyét Bernie). "A hat "ír kalóz” saját elmondása szerint azért lett patkány, mert az olyan az állatok között, mint a punk stílus a zenében. Mocskos és kártékony. Ők pedig pontosan ilyen zenét játszanak. Legtöbbet az ír nép kocsmazenéjéből emelik a sajátjukba és kelta motívumokkal ötvözik a dögös, koszos punk-rock dalokat. De sokszor megjelenik a tengerész- és kalózvilág hangulata mind a szövegekben, mind a zenében. (...) Az angol nyelvű szövegek nagy része az italozásról és különböző kocsmai történetekről szólnak. (...) A koncerteken a saját dalok mellett tengerészdalokat ( Drunken Sailor, Bully in the Alley) játszanak hegedűvel, banjo-val, harmonikával, skót dudával, furulyával és persze sok Rock’n roll-lal. Céljuk, hogy megismertessék a közönséget az élő koncerteken a tengerész dalokkal, kocsmakultúrával…Pontosabban, hogy kocsmát varázsoljanak az egész világból!" - olvasható hivatalos honlapjukon, a http://paddyandtherats.com -on.
A "Rats on Board" a csapat első nagylemeze, amelyet külföldön is megjelentettek, és jelentős sikereket is arattak vele. Napjainkra már több neves hazai fesztiválon is felléptek, és Európa több országában is koncerteztek.
Érdekesség, hogy megalakulásuk éve, 2008, a kínai horoszkóp szerint a patkány éve volt.
Tagok a lemez idején: Paddy O'Reilly [Oravecz Kristóf] (ének, akusztikus gitár), Sam McKenzie [Szabó Sándor] (hegedű, banjo, skót duda, ír síp, mandolin), Joey MacOnkay [Maczonkai Géza] (elektromos gitár, vokál), Sonny Sullivan [Jeczenyik Sándor] (harmonika), Vince Murphy [Takács Péter] (basszusgitár, vokál), Seamus Connelly [Pongrácz Balázs] (dobok)
2012 áprilisától a távozó Sonny helyét Bernie Bellamy [Babicsek Bernát] foglalta el a zenekarban. Az ő neve egyébként nagyon ismerős volt, aztán rá is jöttem, honnan: ő színészként már bemutatkozott a nagyérdeműnek; először a Szeress most! c. magyar sorozatban, majd 2002-ben szerepet kapott a Barátok közt-ben is.
Tracklist:
01. The Six Rat Rovers
02. Song Of A Leprechaun
03. Pub' n Roll
04. Freedom
05. We Will Fight
06. Fuck You I'm Drunk
07. Poor Ol' Jimmy Biscuit
08. Hurry Home
09. Sailor Sally
10. Bang!
11. Ugly drunken Woman
12. Clock Strikes Midnight
13. William
14. Drunken Sailor
15. Bully In The Alley
Paddy-ék zenéjével anno fősulin egy miskolci szobatársam ismertetett meg, mikor a zenekar a FŐHE-n is fellépett (a Nyíregyházi Főiskola fesztiválján), ahova viszont aztán már nem jutottunk el, mert baromi későn volt a koncert, másnap pedig muszáj volt vlhogy bevonszolnunk magunkat még suliba is... :/ Azóta is sajnálom, hogy kihagytam, mert biztosan jó bulit csináltak...
Aztán azóta időről időre előkerül ez a lemezük nálam. :) Maximálisan megunhatatlan, és néhány kivétellel az összes dalt megszerettem (öhm, hát igen, ez meglátszik a tracklist-en is... :D). Kellemes, táncolható, tipikus mulatozós-sörözgetős zenét játszanak - ez persze van, akinek taszító, van, aki szerint a rockzenébe nem férnek bele ilyen "elegyek", de az nem én vagyok. :)) Mesterien vannak összerakva a dalok, arról nem is beszélve, hogy a zenészek is vérprofik, és imádom, hogy ennyire színes a hangszerhasználatuk is. :) A mai világban már kincs az ilyen (napjainkban, mikor a zenék tetemes részéhez 1 számítógépet és 0 hangszert használnak... -.-). Egyértelműen kijelenthetem - és valószínűleg e tekintetben azok sem tudnak vitába szállni, akiknek ez a stílus nem fekszik -, hogy akárhonnan nézzük, ez a zenekar bizony minőségi zenét játszik - és nem csak a saját műfajában.
Részemről: thumbs up, Paddy and the Rats! :) Én asszem rövidesen sort kerítek a 2011-es és 2012-es nagylemezükre is, és bízom benne, hogy ennek a többéves hiátusnak hamarosan vége szakad, és újabb lemezzel örvendeztetik majd meg a közönséget.
Sok dalt kijelöltem, nehezen is tudtam határozni - már ami a lemez legjobbját illeti -, mert én nagyon megszerettem a Bully In The Alley-t, a Clock Strikes Midnight-ot, a Bang!-et (nagyon jól sikerült a Drunken Sailor-feldolgozásuk is, amit magyarul valószínűleg mindenki ismer - "Baj van a részeg tengerésszel (3x) Minden áldott reggel (...) ".) De most mégiscsak azt fogom kiemelni, amit legelőször hallottam tőlük - és amit azóta is imádok. :) Bízom benne, hogy sikerül majd ezen keresztül másokkal is megszerettetnem a zenéjüket. ;)
Paddy and the Rats - Freedom
Osztályzat: 10/9
Kommentek