HTML

Kövesd a blogot Facebook-on is!

Zene füleimnek...

A blogon szereplő bejegyzések NEM KRITIKÁK! Úgy gondolom, a kritikákat hozzáértő emberek írják, én pedig nem vagyok kritikus, és ez a blog sem egy kritikai blog! Ez egy naplószerű blog, személyes gondolatokkal, történésekkel... Ha nem tetszik, amiket írtam, csak úgy, saját szórakoztatásra, akkor keressetek olyat, ami tetszik, és ne álljatok le szitkozódni, sértegetni, trollkodni. Köszöntem... Akik viszont a zenék miatt jöttek, és nem piszkálódni, azoknak üdv itt, és jó böngészést, zenehallgatást. =) ---------------------------------------------------------------------------------------------------Kedvenc vagy épp "nemkedvenc" albumaim gyűjtőhelye - egyszóval minden, amit valamikor, valahol hallottam, és amiről majd viszonylag röviden, nem túlragozva, kertelés nélkül majd jól megmondom a magamét. Ne lepődjetek meg egy-egy albumon, hogy mit keres itt: utálok úgy leszólni egy bandát, hogy nem is ismerem a zenéjüket... Ennek nem vagyok híve... Egyébként - mint ahogy hamarosan ki is fog derülni, ha tovább böngészel - leginkább a rock, metál műfajban, valamint ezek alműfajaiban kalandozom majd (néha lehetséges, hogy becsúszik 1-1 olyan lemez, aminek nem sok köze van ezekhez a műfajokhoz, de ha tetszik, akkor mindenképpen fogok ilyenekről is blogolni) A bejegyzésekben pirossal kiemelt trackekre felhívom figyelmeteket, mert nekem nagyon tetszenek. Hátha másnak is. Minden albumot pontozok 1-10es skálán, kiemelve az általam legjobbnak vélt dalt. Jobb oldalt különböző szempontok szerint böngészhettek is a bejegyzések között, valamint összegyűjtöttem néhány hasznos és érdekes linket is, ezeket is érdemes meglesni. :) Nem vagyok szakértő, se újságíró. Ezek kizárólag csak egy zenebolond firkálmányai az általa hallgatott/hallott albumokról - szigorúan szubjektíven. --------------------------------------------------------------------------------------------------- Ha letöltés miatt tévedtél be, akkor csalódni fogsz: itt nincsenek letölthető albumok, és nem is lesznek. ----------------------------------------------------------------------------------------------- Az előadókkal illetve a megjelenésekkel kapcsolatos háttérinformációk forrása az előadók hivatalos oldalai, valamint a magyar és angol nyelvű wikipédiás oldalak. --------------------------------------------------------------------------------------- A blogot indítottam: 2010.07.27.

Heti toplistáim, új dalokkal:

(katt a képre)

weekly_top.jpg

Online látogatók száma:

Véleményezett albumok

Előadó, kiadó, év, nemzetiség, műfaj, értékelés

Címkefelhő

Kommentek

  • Slepy: Nekem is a Halo On Fire a kedvencem erről az albumról. :) (2017.06.09. 20:55) Metallica - Hardwired… to Self-Destruct (2016)
  • **Valcsa**: @Jurancsik Eszter: No igen, lassan már sajnos erről lesz híres a Nightwish, hogy minden énekesnőjüknek ilyen látványos módon kötnek útilaput a lábára... :/ Floor helyében én ezek után már nem lennék... (2016.11.23. 17:26) Nightwish - Once (2004)
  • Spectroli: Most nem értek egyet veled. A TNotB a kemény zene, egyik legnagyobb mesterműve. (2016.11.23. 17:10) Iron Maiden - The Number of the Beast (1982)
  • Jurancsik Eszter: @**Valcsa**: Felhagytak, amikor Anette-t kivágták a csapatból (véleményem szerint ugyanolyan gusztustalan módon, mint Tarját, csak kisebb hajcihővel...). Anette szólómezén bebizonyította, hogy tehet... (2016.11.23. 17:10) Nightwish - Once (2004)
  • **Valcsa**: @Jurancsik Eszter: Ez teljes mértékben így van. Kettejük hangja nagyon különböző, ezért sem értettem, miért kell erőltetni, hogy Anette régi Nightwish dalokat énekeljen... :/ Valljuk be, Tarja azért... (2016.11.22. 10:33) Nightwish - Once (2004)
  • Jurancsik Eszter: Sajnos annak idején Tuomas agyszüleménye volt, hogy Anette énekeljen Tarjás dalokat is. A gáz csak annyi, hogy Tarja operaénekesnő, Anette pedig más képzettséggel rendelkezik. Szép hangszíne van, és... (2016.11.22. 10:28) Nightwish - Once (2004)
  • Figy L M 1 ideYEeeah: A Lost In Forever hatalmasat szól. Nálam első hallásra átjött. :-) (2016.11.14. 20:51) Beyond The Black - Lost In Forever (2016)
  • **Valcsa**: @FigyL.M. 1 ideYEeeah: Mindenképpen. :) (2016.10.21. 14:34) Pokolgép - Metálbomba (2016)
  • Figy L M 1 ideYEeeah: @**Valcsa**: Pedig a Rudán-korszakuk a legjobb. :) Ajánlom figyelmedbe ízlelgesd azt is. Megéri ráfordítani az időt, és majd rájössz hogy eddig mit hagytál ki. De még nem késő. :) (2016.10.21. 14:32) Pokolgép - Metálbomba (2016)
  • **Valcsa**: @FigyL.M. 1 ideYEeeah: Reméltem, hogy a "Hol van a szó"-t nem fogod kihagyni a linkelésből. :) A Rudán-korszakból ezt az egy dalukat ismerem, de ezt szeretem is. :) (2016.10.21. 00:14) Pokolgép - Metálbomba (2016)
  • Utolsó 20

Delain - Moonbathers (2016)

**Valcsa** 2016.12.18. 21:44

delain_moonbathers_2016.jpgNem állítom, hogy túlzottan nagy Delain-rajongó lennék (lásd: még mindig nem vettem a fáradságot, hogy beszerezzem az első 3 stúdiólemezüket, miután a 4.-et meghallgattam anno, és egyébként tetszett is), de azért szinte egyből nekiestem ennek az albumuknak, amint kézhez kaparintottam. :) És persze az sem volt kérdéses, hogy még idén megpróbálom az évvégémbe belepréselni, és írok róla nektek egy rövid kis ajánló-szösszenetet. :)
A Delain egy nagyon mozgalmas évet tudhat maga mögött: idén februárban kiadtak egy EP-t, Lunar Prelude címmel, ami tartalmazta a Suckerpunch és a Turn the Lights Out című új dalokat a szóban forgó ötödik stúdióalbumukról, valamint élő felvételeket rögzítettek rá 4 korábbi dalukról (amelyek az előző lemezükön jelentek meg), emellett pedig két daluk átdolgozása is helyet kapott rajta. Ezután jelentették meg az új nagylemezüket, melyhez készült egy live trackeket tartalmazó bónusz cédé is, októberben pedig debütáló lemezüket, a Lucidity-t adták újra ki. Cirka 1 héttel ezelőtt, december 10-én tartottak egy nagyszabású jubileumi koncertet is Amszterdamban, megünnepelvén, hogy 2015-ben volt 10 éves a zenekar, 2016-ban pedig már 10 éve annak, hogy kiadták első lemezüket, Lucidity címmel. A buliról nem mellesleg dvd is készül, ehhez a PledgeMusic oldalán gyűjtöttek támogatást. Pillanatok alatt össze is gyűlt rá a pénz, de ennek ellenére sem zárták le a gyűjtést, a későbbiekben befolyt összegeket a Sophie Lancester Alapítványnak fogják felajánlani: ez az alapítvány a közöttünk élő szubkultúrák elfogadását igyekszik segíteni, valamint az ellenük irányuló támadások nagyobb mértékű szankcionálását szeretnék elérni - az alapítvány Sophie Lancester családjának és barátainak támogatásával jött létre, miután az akkor húszéves lányt (és annak barátját) pusztán gót stílusú öltözéke és kinézete miatt verték meg az utcán 2007-ben (a lány belehalt sérüléseibe, a fiú szerencsésen túlélte a támadást). Azóta sikerült elérni, hogy törvények védjék a szubkultúrák tagjait, és az ellenük irányuló támadásokra, a gyűlölet-bűncselekményekre nagyobb hangsúlyt fektessenek, mind megelőzés, mind szankcionálás szempontjából (a Sophie haláláért felelős gyilkosok 2008 óta életfogytiglani börtönbüntetésüket töltik, miután ezt a cselekedetet is gyűlölet-bűncselekménnyé nyilvánította a bíróság. Kérdem én: megérte nekik? -.- Komolyan nem értem, miért kell belekötni még a hóemberbe is, miért nem lehet egymást úgy elfogadni, vagy legalább elviselni, ahogy vagyunk...)[forrás]

A bejegyzésem témáját képező Moonbathers a holland zenekar 5. nagylemeze, és egyben az első, amit az új dobosukkal, a Sander Zoer-t váltó Ruben Israel-lel készítettek el. Gitáros-fronton is történt némi változás az előző korongjuk óta: a Delain tagjainak száma 6-ra növekedett, miután tavaly csatlakozott a zenekarhoz Merel Bechtold ritmusgitáros (így már nem csak Charlotte az egyedüli nő a bandában :) ).  
A csapat zenéjének fő csapásiránya azonban változatlan maradt; akik eddig szerették a Delain zenéjét, nem valószínű, hogy a Moonbathers meghallgatása után fognak elpártolni. :) Bővebb véleményemet, és Charlotte Wessels énekesnő "track-by-track" ajánlását, elemzését lentebb olvashatjátok. :)

Megjelent: 2016.08.26.

Tagok:

Charlotte Wessels (ének)
Timo Somers (szólógitár, háttérvokál)
Merel Bechtold (ritmusgitár)
Otto Schimmelpenninck van der Oije (basszusgitár)
Martijn Westerholt (billentyűsök, háttérvokál, hangszerelés, produceri munkálatok)
Ruben Israel (dobok)

Tracklist:

01. Hands of Gold (ft. Alissa White-Gluz)
02. The Glory and the Scum
03. Suckerpunch
04. The Hurricane
05. Chrysalis - The Last Breath
06. Fire With Fire
07. Pendulum
08. Danse Macabre
09. Scandal (Queen cover)
10. Turn the Lights Out
11. The Monarch

Most is csínján bántam a jelölgetéssel, de igazából ezek azok a dalok, amiket leginkább szerettem a lemezről. :) Végigmenve a számlistán, a legelső track, a Hands of Gold már nyomban telitalálat volt, Alissa White-Gluz vendég-szerepeltetése pedig szintén szuper ötlet volt (a tehetsége nem is kérdéses, nem hiába ajánlotta őt utódjaként csapattársainak az Arch Enemy egykori énekesnője, Angela Gossow is, mikor a távozás mezejére lépett 2014-ben.) Charlotte egy TeamRock-interjúban elmondta, hogy a dal voltaképpen egy kísérletezésből jött létre: szimfonikus zenekari riffeket próbálgattak, amiből aztán ez a dal jött ki. Ez nem mellesleg tükrözi Charlotte valamennyi könyv- és filmélményét, amihez az utóbbi időben szerencséje volt. Alissa harsh-vokál betétjének szövegéhez pl. Oscar Wilde egyik művéből, a "The Ballad of Reading Gaol"-ből merített. 
Talán túlzás nélkül állíthatom, hogy a The Glory and the Scum az egyik "legszimfonikusabb", leginkább a Nightwish-re hajazó dal az egész albumon. Hallható egy hosszabb szimfonikus zenekari kiállás is benne 2:15-től 3:25-ig, ettől függetlenül - vagy épp pont ezért - ez az egyik legtetszetősebb tétele számomra az albumnak, a refrén is kellően fogósra sikerült. Ahogyan Charlotte elmondta, a dal szövegét Stephen Pinker "The Better Angels of our Nature" c. könyve ihlette, ami az emberiség történelmében megjelenő "erőszakról" szól, viszont ennek ellenére is pozitív végkicsengése van, mert mindent összevéve a történelem legnyugisabb korszakát éljük most (ami egyrészt igaz, mivel nincsenek már boszorkányüldözések, világháborúk, egyre inkább próbálják a gyilkosságok, terrorcselekmények számát redukálni, megfelelően szankcionálni, stb. Ugyanakkor ha szétnézünk a világban, most sem érezhetjük biztonságban magunkat, korántsem...) Ezt a könyvet egy barátjától kapta Charlotte, "hogy jobban érezze magát", mikor épp mélyponton volt, és ez működött is. Ezt szerette volna átadni a dalszövegben is.
A Suckerpunch is egy egész jó kis dal, bár engem túlzottan nem nyert meg. Szívesen hallgatom ezt is, de semmi több. Ez egyébként az egyik legoptimistább dal az egész albumon, a saját démonainkkal való harcról szól. Zeneileg pedig ez is próbál többet adni, ismét hallhatunk egy kis szimfonikus kiállást - nekem viszont még kicsit kevés így is... :/
A The Hurricane - Charlotte állítása szerint - írta magát. :) A szövegét és a dallamát ő kitalálta, Martijn pedig mindezt megtámogatta némi ütembeli újítással, és a dal háromnegyedénél felcsendülő zenekari magaslatokkal.
Számomra leginkább a dal verséje volt igazán tetszetős, egyébként sajnos nem hiszem, hogy fogok még évek múlva is emlékezni erre a szerzeményükre. :(
A Chrysalis - The Last Breath a szinte már kötelező jelleggel felkerülő lassú, lírikusabb dalt testesíti meg az albumon, de még ennek fényében is kissé gyengus... (Bár kétségkívül tetszett, amit hallottam kb. a dal 3. percétől). Ennek a dalnak is érdekes története van: egy Delain-rajongó filmrendező kérte fel a srácokat, hogy írjanak egy dalt a forgatókönyve alapján a főhősének (egy tinilánynak) a küzdelmeiről. 
A Fire with Fire számomra az egyik nagybetűs "A Dal" az albumon. :) Nagyon fogós az üteme, a dallama, a szövege egyaránt - így kell ezt csinálni. :) Egy nagyon pozitív dalról van szó, egyfajta biztatás, hogy ne hagyjuk másoknak, hogy csak úgy átsétáljanak rajtunk, vagy kioltsák bennünk a tüzet. Az egyik kedvencem a lemezen. :)
A Scandal-ról először nem tudtam, hogy ez eredetileg egy Queen-dal (az ő munkásságukban nem igazán vagyok otthon - a nagyobb slágereiket leszámítva nem hallgatok Queen-t), de így utólag hallgatva, hogy már tudom ezt, tényleg le sem lehetne tagadni, hogy ez bizony Mercury-ék műhelyéből került ki anno elsőként. :) A feldolgozás ötlete Martijn fejéből pattant ki. Charlotte először félt hozzányúlni ehhez a dalhoz, de mivel egy kevésbé ismert Queen dalról volt szó (amit még nem dolgozott fel mindenki úton-útfélen, lerágott csontot csinálva belőlük), így végül bevállalták. :) Brian May (a Queen egykori szólógitárosa) áldását adta a feldolgozásra, így a Delain el is készítette a dal kicsit pörgősebb és szimfonikus hangzással/hangszereléssel felturbózott változatát, vigyázva, hogy alapvetően viszont ne változtassák meg a dalt. Sikerült is méltó covert gyártani belőle, én imádtam - és meghallgatva az eredetit, ez tényleg egy nagyon jó dal, abszolút megértem Martijn rajongását. :)
Nagy kedvencem még a lemezről a Turn the Lights Out című szerzeményük, amit Neil Gaiman "Sandman" című képregénye ihletett (ennek egyébként az első 4 kötete magyarul is megjelent), különösen a történet egyik karaktere, a Halál, aki nagyban eltér attól, ahogyan a történetekben általában a halált megszemélyesítik, vagy ahogyan ábrázolják (itt ugyanis ő egy fiatal gót nő, aki szeretettel és empátiával végzi a munkáját, nem pedig ijesztő, gonosz "kaszásként"). Egyszerűen tökéletes ez a dal így, ahogy van, már a kezdő szólamoktól futkosott a hideg a hátamon - maximálisan jó értelemben véve.
A lemez záróakkordjaként felcsendülő The Monarch-ról pedig egy nagyon régi sorozat-élményem idéződött fel bennem. :) Nem tudom, ki emlékszik még a "Borostyán" (Edera) c. tévésorozatra, az eleje hangulatban nekem nagyon ennek a theme dalát adta vissza. Torokszorító és gyönyörű ez, amit a Delain így zárásul nyújt nekünk, és nem csak a dallam varázslatos, hanem Charlotte a dal közepén felcsendülő a capella énekbetétjét is tökéletesen megkomponálták, a lehető legprofibban simul bele a dalba.
Nos hát, végül mégsem sikerült csak egy "szösszenetet" írnom erről az albumról, de talán nem olyan nagy baj ez. :) Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy mindent összevetve a Delain-nek bizony sikerült megugrania a saját maga által (az előző albumukkal, a The Human Contradiction-nel) már eleve magasra tett lécet. Kiforrottabbak, határozottabbak, keményebbek és metalosabbak, mint valaha. :) Kedvencemmé ezúttal sem váltak, viszont sok kellemes pillanatot okoztak az album hallgatása során, amit nem fogok nekik egykönnyen elfelejteni. :) 

Több kedvencem is lett az albumról: a zúzósabb vonal képviselői közül a Hands of Gold és a The Glory and the Scum, a bulizósabbak közül a Scandal és a Fire With Fire, és ugye ott van még a Turn The Lights Out... Nem könnyű a választás ezúttal sem (mint ahogy az általában lenni szokott nálam.. :)) ), de végül ennél maradtam. Sajnos a Delain, vagy épp a kiadó elég komolyan veszi, hogy youtube-on ne legyenek elérhetőek a hivatalos szöveges videókon, a klipes videókon és a live videókon kívül egyéb, stúdióminőségű dalok, így most a youtube-on fellelhető live-verzióját fogom linkelni ennek a dalnak.. :/ (Így nem igazán fog átjönni teljesen a dal, úgyhogy ajánlom eredetiben is meghallgatni, pl. Spotify-on - ha nem rendelkeztek ilyen fiókkal, akkor egy rövid és ingyenes regisztrációt követően a teljes lemezt meg tudjátok hallgatni. Érdemes regisztrálni, mert rengeteg album található fent ingyenesen és legálisan. :) ) 

(1:35-től kezdődik a dal, és itt Alissa harsh-vokál részét megoldották bandán belül)

Delain - Hands of Gold

 

Eddig megjelent klippes dalok a lemezről:

10/9

Bővebben a zenekarról:

http://www.delain.nl/

https://www.facebook.com/delainmusic 

Címkék: metal 2016 9* symphonic metal ¤Napalm¤ |blog 2016| [holland] #Delain#

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zenefuleimnek.blog.hu/api/trackback/id/tr3712055745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása