Idén ez az első bejegyzésem, így meg is ragadom az alkalmat, hogy nagyon boldog új évet kívánjak minden ide tévedő olvasómnak! :)
Mivel is nyithatnám az új évet, mint egy hazai csapat korongjával. A Quimby-től ezidáig semmit sem hallgattam, legalábbis célirányosan nem. Persze azért én is hallottam dalaikat itt-ott, és volt néhány dal erről a lemezről is, amit már korábbról ismertem - erre majd később rá is térek bővebben, de előbb jöjjön a jól megszokott előadó-ismertető.
Talán nincs is olyan ember kishazánkban, aki ne hallott volna a Quimbyről. Vagy így nem ugrik be? Akkor mondom másképpen: "Most múlik pontosan". Így már megvan? Na ugye! :P
A Quimby indulása 1991-re nyúlik vissza, Dunaújvárosból indultak. A zenekar elődje egy dunaújvárosi gimi "Október" nevű rockzenekara volt, melyben együtt zenélt Kiss Tibor, bátyjával Endrével, Mikuli Ferenccel és Varga Liviusszal. Érettségi után ez a formáció feloszlott, és 1991-ben alakult újra. Több névváltoztatáson is átesett a csapat (többek között "Cry Baby" néven is zenéltek). Később megállapodtak a "Quimby" névnél. Kiss Tibor 2007-ben így nyilatkozott a zenekar névválasztásáról: „Egyik ismerősünk rendszeresen küldözgetett haza nekünk egy Quimby Comics nevű bostoni szubkulturális újságot. Annak a főszerkesztője volt Birth Quimby. Miért ne legyünk akkor Quimby? Jól hangzott és nem jelentett semmit. Végül e név rajtunk maradt.”
"Feldobtam és az élére állt az érem
Csöndes háború, néma fegyverek
Semmi sem lesz ugyanúgy mint régen
Egyszerre szép és egyszerre szörnyeteg"
(Homo defektus)
Legelső lemezük 1993-ban látott napvilágot, "A Sip of Story" (Egy korty történet) címmel, ami csupa angol nyelvű dalt tartalmazott. Ezután még 6 nagylemez készült el, majd 2003-ban a zenekar kénytelen volt kényszerpihenőre menni, részben az énekes-frontember Kiss Tibor drogproblémái miatt. A nagy visszatérés épp a szóban forgó "Kilégzés" albumukkal következett be, ami meghozta a széleskörű ismertséget is a csapatnak: a lemez 2006-ban elnyerte a Fonogram-díjat "Az év hazai modern rock albuma" kategóriában, és platinalemez is lett. Népszerűségükhöz nagyban hozzájárult a Csík Zenekar "Most múlik pontosan"-feldolgozása is - bár itt meg kell jegyeznem, hogy én nem szeretem a Csík Zenekar-féle változatot... -.- A Quimby-féle eredeti fényévekkel jobb, tőlük nyilván hitelesebb az egész (már nem is tudom, hol hallottam, de nagyon úgy rémlik, hogy a tévében, a "Nagyszám!" c. zenés műsorban beszéltek erről, hogy elvileg a dal nem is a szerelemről szól, hanem a drogokkal hozható összefüggésbe, ez a dal még Kiss Tibi drogfüggő-múltjának hozadéka), valahogy ez nem illik bele a Csík Zenekar profiljába... Nem is értem, miért kellett, vagy miért tartják sokan annyira jónak azt a verziót... :/
A lemez dalai szerepeltek a Vízkereszt vagy amit akartok c. Shakespeare-adaptációban, a Vidám Színpadon. A színi előadásban a Quimby élőben játszotta a dalokat, majd 5 év siker után a zenekar úgy döntött: eddig és ne tovább, levetették/levették a műsorról.
Az albumon együttműködő Quimby-tagok: Kiss Tibor (gitár, ének, zongora, mandolin, glockenspiel), Varga Livius (ütőhangszerek, rap, vokál), Balanyi Szilárd (zongora, orgona, rhodes, szintetizátor, vokál, Paper Thin Crash), Gerdesits Ferenc (dob), Kárpáti József (trombita, mod.wah trombita, ének), Mikuli Ferenc (basszusgitár, nagybőgő)
"Azért játszom, hogy éljek, és az is kell,
hogy te is lásd, Nyina, milyen az álmok pórázán égni el."
(Nyina)
Tracklist:
01. Kamikaze bárány
02. Nyina
03. Homo defektus
04. Country Joe McDonald
05. Most múlik pontosan
06. Transzakció
07. Csáki Pityu bá' balladája
08. Don Quijote ébredése
09. Autó egy szerpentinen
10. Kisember a csónakban
11. Sehol se talállak
12. Legyen vörös
13. Mari
14. Magam adom
15. Ventilátor blues
16. Az egyik ember...
17. Viharon túl, szélcsenden innen
"Mer’ amúgy világhírű vagyok
Csak a világ nem tud róla
A nyerget már megvettem
Épp csak hogy nem futotta lóra"
(Country Joe McDonald)
Úgy terveztem, hogy ezt a lemezajánlót még az óév végére beszúrom - eleve ezért is választottam ezt a lemezt: valamiért teljesen úgy gondoltam, hogy ezen nem kell túl sokat üljek, hamar "kiismerem"... Hát nem így történt. :D Tulajdonképpen hetek óta hallgatom, napi szinten, és teljesen beleszerelmesedtem. :) Kiss Tibit egy zseninek tartom: a drogos múltja sem érdekel - jó, nyilván ellenszenves dolog, ha az ember ilyen semmire se való dolgok függőjévé válik; én is voltam már padlón, és valószínűleg leszek is még, de soha olyan történés nem jöhet, ami miatt én drogokhoz nyúlnék... A mai világban már pláne nem engedheti meg magának az ember, hogy gyenge legyen és ilyen sz*rságokban keresse a boldogságot, máskülönben elveszett... Viszont ha már beütött a krach, és megtörtént a baj, emelem kalapom azok előtt, akik változtatni akarnak az életükön, és tesznek a függőség ellen, és kikecmeregnek a gödör aljáról. Ilyen Kiss Tibi is, aki egyébként egy igen sokoldalú tehetség: költőként, festőként és zenészként egyaránt tisztelhetjük. Költő mivoltáról tanúskodnak a Quimby dalainak szövegei is, mint pl. ez:
"Kevés az ember, sok az ember szerű lény.
Sötét szobában épp csak dereng a lámpafény.
Az élet szép, csak te, Világ, vagy beteg,
megfertőzte valami az embereket,
a bizalom nyakán kígyó tekereg,
zokog a bohóc, a macska kiköpte az egeret."
(Az egyik ember...)
Ez a dal egyébként épp az egyik legkontrasztosabb... Egyszerre vidám (ahogy sorolja, hogy hányféle ember van), és a refrénben jön a nagy igazság, ami miatt úgy elkomorul az ember... Itt-ott van benne némi korhatáros tartalom is, a végén meg ez a teátrális befejezés... Hát, nem semmi. :)
Ha már itt vagyok, muszáj megemlíteni a "Viharon túl, szélcsenden innen" c. dalukat, ami egy kellemes egyszerű kis akusztikus nóta, nem akar világmegváltani, mégis akkora önvallomás van benne, amilyet kevesen tudnának írni: dal az útkeresésről, a "köztes-állapotról", mikor már leszámolt az ember a múltjával, de még közel sincs ott, ahol lenni szeretne - viszont már megtalálta az irányt, amerre mennie kell a boldogabb jövő felé. Végtelenül szimpatikus, lélekmelengető dal, ami garantáltan kirángat mindenkit a depresszióból... :)
"Na szóval szeretlek én élet,
mert te olyan jó vagy hozzám.
Ha néha el is vettél, később mindent bepótoltál"
(Viharon túl, szélcsenden innen)
A "Most múlik pontosan"-ról nem is írnék már túl sokat, még csak annyit, hogy nekem ez volt a Quimby-től az első, amit megszerettem, készítettem hozzá egy akusztikus feldolgozást is, szerettem játszani. :) Imádom a Quimby kicsit sanzonos hangzásvilágát, ami pl. ebben a dalukban is érvényesül.
Az "Autó egy szerpentinen" valószínűleg párommal mindig az egyik közös dalunk marad (egy sorát át is írta, így főleg... :D). Arra is a dal kapcsán jöttem rá, hogy a kabóca milyen aranyos szó már! :)) Egyik kedvenc Quimby-szerzeményem, az már egyszer tuti! :) (Mellesleg reklámzeneként ismertem meg ezt a track-et anno.)
"Kócos kis romantika
tejfogával a szívembe mart."
(Autó egy szerpentinen)
A "Magam adom" is mocskosul ismerős volt valahonnan, és nem tudok azóta sem rájönni, hogy hol hallottam már. Nagyon megszerettem, már csak azért is, mert ez annyira más, messzire kitűnik a többi dal közül. :) Kötelezően hallgatandó, főként a country/rap szerelmeseinek.
A "Legyen vörös"-ben (ami szintén egyik kedvenc a lemezről) ismét a sanzonos hangulat kerül elő, bár a refrénben jön a Quimby-től szokatlan durvulás (legalábbis a többi dalhoz képest...), agresszívebb felhang. Egyébként többször is az Elefánt zenéje ugrott be a lemez hallgatása során - mint pl. ennél a dalnál is.
A "Sehol se talállak" lehet, hogy így a címe alapján sokak számára nem ismerős, de ha azt írom, hogy "Voltam Keleten, jártam Nyugaton, déli legelőn, északi ugaron...", így már valószínűleg sokan rábólintanak, hogy jaaaatényleg! :D Így voltam én is ezzel, bár ezt sem tudom, hogy honnan ismerem...
"Don Quijote ébredése" detto.
"A szívek szemétdombján kapirgálok.
Szeretni, Istenem, milyen nehéz!Annyi minden bajjal kell még megküzdenem,
plusz még itt van a nyakamba varrva
egy lefejezett szerelem.
Tükröm, tükröm, mondd meg nékem:
Jól áll-e ez nekem?"
(Don Quijote ébredése)
Ígérem, most már befejezem a szövegelést, de a "Csáki Pityu bá' balladája"-ról még feltétlen szólnom kell. :D Tudom, hogy már elég sokszor használtam ebben a bejegyzésben a "kedvenc dal" kifejezést, de ez most is helytálló... :D A zenei alapot, a dallamot nagyon szeretem, még akkor is, ha egy vélhetőleg alkoholista és boldogtalan bácsiról szól. :)
"Csáki Pityu bá’
Látom megverte az Isten
mind a két kezével,
s ez biz fájhat nagyon.
De mondjon valamit,
hisz mint a méregben a gyógyszer
a szenvedésben is
ott van az oltalom."
(Csáki Pityu bá' balladája)
És még itt a "Nyina" és a "Homo defektus" is, amiről bár nem írtam - és már nem is fogok, bár lenne mit, de már így is baromi hosszú ömlengés lett ebből az ajánlóból :D -, szeretem mindkettőt. :) Így hát borzalmasan nehéz lesz ennyi remek dal közül egyet kiválasztanom.
Hosszas töprengés után (idestova 3 órája hallgatom egyhuzamban a lemezt és írom ezt a posztot - nem, nem írtam el, tényleg 3 :D), leszűkítettem a kört 5 olyanra, aminek bármelyikével bátran merném promózni ezt a lemezt (és direkt nem az agyonhallgatott/felkapott dalok közül válogattam): a 2., 3., 7., 12 és 14. Ugyanmindegy lenne, hogy melyiket linkelem ezek közül, annyira 1 szinten vannak nálam kedvencileg, de legyen ez:
Quimby - Csáki Pityu bá' balladája
Nálam ez az album totális telitalálat volt. :) Nyüzsög a kedvencektől, így hát nincs is több kérdésem, mondandóm, egyéb óhaj-sóhajom: már rögtön az újév első lemeze maxpontos, ez bizony egy jó kezdet... :)
Osztályzat: 10/10
U.i: Az Indexen egyébként karácsony előtt versenyt hirdettek, melyben arra biztatták az olvasókat, hogy írjanak karácsonyi Quimby-dalokat. Ehhez készült egy "Karácsonyi Ritmikus Quimbyfon", ami egy Quimby-dalszöveggenerátor. Nagyon humoros egyébként, már csak ezért is érdemes kipróbálni. :) Meg néha tényleg egészen jó dalszövegeket kreál, egyszer nálam is kijött 2 olyan sor, ami pl. tök szépre sikerült: "Kábult fehér álom / Fejemben hegedül" . :) Bár a verseny (értelemszerűen) már véget ért, de aki szórakozni szeretne kicsit vele, a verseny felhívásában megtalálja ezt a generátort: http://index.hu/2014/karacsony/ritmikus_quimbyfon
Kommentek