Azért érdekes dolog ez az értékelés... Ha pár héttel ezelőtt írtam volna erről a lemezről, biztosan az egekig magasztaltam volna - bár azért így se kell megijedni, nem fogom lehúzni, annál sokkal-sokkal jobb ez az album. ^^
Mindenkinek ajánlom figyelmébe a hivatalos oldalukat: http://www. obsidianshell.com
. Itt többek között azt is megtudhatjuk, hogy nevük magyar megfelelőjének a "Fekete Páncél"-t adnák (és még további érdekességeket is elárulnak a név születésével kapcsolatban).
Akkori csapatuk 2006. augusztusában vált teljessé, ekkor csatlakozott az énekesnőjük, Alexandra (Henrik és Gergő 2005 óta zenélnek együtt csapatban, még más tagokkal karöltve, és más banda-név alatt). Aztán különböző okok miatt a hármas (Alexandra, Henrik és Gergő) kivált addigi csapatukból. Azóta szép sorjában jönnek a lemezek - az Angelic Asylum sorban a második.
Én pár hete találkoztam a zenéjükkel youtube-on. Először azt hittem, hogy külföldi banda zenéjét hallgatom/videóját nézem, és most nem azért, mert lenézném a magyar zenekarokat, de tényleg olyan szintű profizmust tanúsítottak (főleg zeneileg), hogy nem tudtam másra gondolni. Aztán amint olvasgattam a videónál a leírást, leesett az állam, hogy csupa magyar neveket sorolnak... o.O Gondoltam: erre igazán érdemes lesz komolyabban is odafigyelni, így hát kutattam utánuk, és egyre jobban szeretem ezt az egészet, amit csinálnak.
Viszont ért egy hidegzuhany is: alighogy rájuk találtam, Gergő és Alexandra távozott a csapatból, így Henrik magára maradt. :( Ezt nagyon sajnálom... Viszont a hírek biztatóak: mindenképpen folytatni akarja a zenélést.
Egyébként mindenféle irigykedés nélkül mondhatom (elvégre én is szoktam énekelni, gitározni), hogy Alexandra egy kivételes hangi adottságokkal megáldott leányzó. Nekem az énekes hangja (és hogy egyáltalán van-e énekes, vagy "csupa zene" az egész) nagyon döntő abban, hogy mennyire tudom magamhoz közelállónak érezni az adott lemezt/bandát. Elvileg már érkezik az utánpótlás, de tartok tőle, hogy így már korántsem lesz ugyanaz, mint eddig. :/
Mindenesetre sok sikert Henriknek és az új tagoknak a továbbiakban!
Tracklist:
01. My Arrival
02. Orphanage
03. Fear
04. Dream
05. Endsequence
06. Starfall
07. Summoner Of The Wind
08. Second Birth
09. Wings Of Cruelty
10. Farewell
11. Misanthropia 2: Eternal Darkness
Az albumra tényleg jobbnál jobb dalok kerültek fel. 3 kiemelkedő viszont mégis van számomra: az Endsequence, a Starfall és a Summoner of the Wind.
Nem akarok most számlista-elemzést tartani, az viszont mindenképpen szembeötlő, hogy csupa angol nyelvű dal található a lemezen (az egyik viszont becsapós, hisz Starfall a címe ellenére magyar nyelvű). Megértem én, hogy a mai zenepiaci viszonyok mellett nem lehet csupán anyanyelven énekelni, és nyitni kell külföld felé, de azért kicsit keveslem ezt az 1 árva magyar tracket. :(
A Misanthropia-ról szólnék még pár szót. Ez egyfajta sorozatnak tekinthető (az első lemezükön kezdődött, és még a harmadikon is folytatódik - de erről majd később). Nem fogok hasonlítgatni, de a dal elejéről egyértelműen a Within Temptation ugrik be, akiket nagyon szeretek. :)
A lemez legjobbjának kiválasztásánál valószínűleg nem fog senkit sem meglepetés érni, ugyanis a 3 kedvencem közül csak ez az 1 található youtube-on (én pedig nem szeretném senki személyiségi jogait sérteni, hogy töltögetek még fel...). Talán, ami leginkább kedvenc, az az Endsequence, de a Summoner of the Wind volt az első, amit tőlük hallottam, minden ezzel a dallal kezdődött, és azóta már számtalanszor, újra és újra rákattintottam a Play-gombra, így hát ne gondoljátok, hogy kényszerből fogom linkelni, hanem mert tényleg ez az egyik legjobb. :)
Remélem, sokan fogják még megszeretni az Obsidian Shell zenéjét, mert ez a minőségi zene/zenekar tényleg megérdemli, hogy hallgassák.
Ha szeretnéd megvásárolni, meghallgatni vagy csak letölteni a lemezt, erre a hivatalos oldalukon a "Diszkográfia" menüben lehetőséged van (a linket nem ismételném, lásd föntebb, a posztom elején).
Obsidian Shell - Summoner of the Wind
Osztályzat: 10/9,5
Kommentek